Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
13 tott 'törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyoni kérdésekben felmerülő viták az egyetemes törvényszék hatáskörébe tartoznak." 3 1) Az alkotmány- és közigazgatási bizottság ezen javaslata radikálisabb és szöges ellentétben állott az egyetemes közgyűlésnek azon leszögezett álláspontjával, mely a területi integritás elvi álláspontját hirdetve, a csonka egyházkerületek fenntartását kívánta., de ellentétben állott a takarékossági bizottság javaslatával szemben is, mely a két csonka kerületnek önállóságát a két felügyelői személyben látta és vélte biztosítani. Az alkotmány- és közigazgatási bizottság az egyház híveinek hazafias aggodalmait a törvényszakasz bevezetésében akarta eloszlatni és manifesztumszerüen kifejelentette, hogy „ a magyarországi evangélikus egyház zsinata rendületlen hittel bízik abban, hogy az isteni gondviselés Magyarország igazságát diadalra juttatja, de addig is, amíg az ország területi épsége Isten segedelmével helyre áll, az egyház közigazgatását az ország csonka terüle'ének megfelelően kell ellátni." E bevezetés túlságosan szubjektív természetű és azért már is vitatható, hogy helyénvaló-e a törvény szövegében, de a bizottság maga is érezte nehéz helyzetét az egyetemes közgyűlés eddigi elvi álláspontjával szemben és ezért igyekezett a maga reális állásfoglalását az egyetemes közgyűlésével szemben áthidalni. A zsinat alkotmány- és közigazgatási bizottságának javaslata törvényhozói hatáskört kívánt az egyetemes közgyűlésre átruházni, ami súlyos jogcsorbítással járna, mert nyilvánvaló, hogy az egyetemes közgyűlés, már szerkezeténél és összetételénél fogva is, sokszor nem alkalmas szerv ilyisn fontos életbevágó egyházi ügyek eldön ésére. 18. A zsinat alkotmány, és közigazgatás jogi bizottsága javaslata kiváltja az érdekelt egyházkerületek heves tiltakozását. — A zsinat alkotmány- és közigazgatásjogi bizottságának javaslata az úgynevezett sárga füzet megjelenése után, köztudomású lett és a két csonka egyházkerület összes egyházközségeiben, de az egyetemes egyház szélesebb köreiben is nagy meglepetést és megdöbbenést keltett. A tiszai egyházkerület 1935. évi szeptember hó 27-én Miskolcon tartott gyűlésén D. Geduly Henrik püspök püispöki jelentésében a legünnepélyesebben tiltakozik a zsinat alkotmány- és közigazgatási bizottságnak ama javaslata ellen, amely a magas közigazgatási és kormányzati egységeket ki akarja szolgáltatni az egyetemes közgyűlés mindenkori közhangulatának, ami, — a püspök helyes megállapítása szerint 3 1) Az alkotmány- és közigazgatási bizottság 1935. évi április hó 11. és 12-én tartott ülésében hozta meg ebbeli javaslatát az egyházi közigazgatásnak ideiglenes módosításáról. A bizottság 15 tagja közül csak hat jelent meg és így a többség Mikler Károly dr. zsinati eló'adó óvása ellenére magáévá tette a javaslat fent közölt szövegét. Lásd a szakasz, egész szövegét „Az 1934. évi november hó 10-ik napján megnyílt Magyarhoni Evangélikus Zsinat bizottságainak javaslatai" c. sárga füzet 14. lapján.
