Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853

9 teljesen beleolvadtak a szlávok közé. Innen van, liogy számos törzsgyökeres magyar nevű lakost találunk e vidék teljesen tót ajkú lakosai között, kik csakis napjainkban kezdenek ébredni azon tudatra, liogy az őseik által elkövetett liibát jóvá tegyék, s ne csak névleg, hanem nyelvben és érzelemben is oly jó magyar hazafiakká váljanak, mint elődeik voltak három századdal ezelőtt. A másik hátránya az volt ezen „patriarchalis életnek", hogy városunk közönsége mereven ragaszkodott természetes, egyszerű életmódjához. A korral haladni nem mert, nem tudott. Az általános műveltség egyes szálainak elsajátitása iránt érzékkel nem birt, igy társadalmi élete századokon keresztül nem volt. „Ámde ezen tévedéseket ellensúlyozza nemcsak, hanem bizonyos sajátos jellemvonást ad Rimaszombatnak az a még téves nézetei és botlásai mellett is meglepő vellásos fanatizmus, mely a megismert igazságnak, természetes egyszerűségnek meleg szeretetében és az erkölcsi törvények szigorú megtartásában állott."*) Az első csapás, mely e csendes spártai életet megzavarta, 1678-ban érte e várost. Ugyanis a Wesselényi-féle összeesküvés vérbefojtása után, — habár az összeesküvők főbbjei között a legtöbb róm. kath. volt, — 1671-ben megkezdődött a protestánsok üldöztetése. Ennek lett áldozatává Harsányi István esperes és rimaszombati lelkész, ki 1678-ban gályarabságra liurczoltatván, négy év múlva tért vissza s foglalta el ismét hivatalát.*) Hogy az egyháznak ilyetén zaklatása hatással volt az iskolára is, az kétségbe nem vonható. — De hogy végzetessé nem vált. okát abban találhatjuk, hogy Rimaszombat magatartása ellen, — éppen fentebb vázolt elzárkozottságánál fogva, — kifogás nem emeltethetett. E mellett a „Bujdosók" betörései, majd Tökölt/ Imre fellépése, mely az egész felvidéket a felkelők hatalmába juttatta, a protestánsokkal szemben a kormányt szelídebb elbánásra kényszeritette. A törvénytelen zaklatásoktól igy néhány év múlva meg*) Pásztor Pál jegyzete. **) Harsányi Móricz István saját kt-zü feljegyzése az ev. ref. egyház egyik anyakönyvének czimlapján 1(57S. január 1.