Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853
10 szabadulván, uj erővel indult virágzásnak a rimaszombati gimnázium is. És ezen virágzó állapotát egész az 1771-ik évig semmi sem zavarta meg. A csapásnak, mely ekkor érte a rimaszombati egyházat és iskolát, oka az volt, hogy „Rozgonyi J. S. osgyáni plébános és alesperes, továbbá IThlarik József szuhai plébános érzékenyen tapasztalván kerületükben hitsorsosaiknak apadását, kérvényt intéztek a megyéhez, melyben előadták: hogy Catholicorum in processu Kis-Hontensi, a üde salvifica lamentabilis defectio, qualiter in dies magis et magis invalescat, lacrimae potius, quam querelae possunt esse documento, .... cura omnis et sollicitudo nullum.omnino fructum infert, .... Quemadmodum per totam vallem Rima, et inter montes Kis-Hontenses nullus est plebanorum, ita nemo sit ibi fidelium Catholicorum." *) Felkérik ezért a megyei hatóságot, melynek legszentebb kötelességei közé tartozik a nép lelki üdve felett is őrködni, hogy az azt veszélyeztető bajoknak hatáskörében véget vessen. E folyamodásra, illetve feljelentésre, mint Baksay István Rimaszombat történetében megirta, az akkori érseki helyettes Bányai László a helytartó tanács határozata folytán, mely 1768. junius 16-án kelt, két missionariust küldött Kis-Hontba, „quorum munus sit ibidem omni cum sedulitate tarn catholicos ipsos in orthodoxa fide amplius etiam instruere, quam vero eos, qui in damnatio indifferentismo viverent, vel etiam deserte salvifica fide, in acatholicismum jam prolapsi essent, ad frugem omni conatu reducere.-' **) E rendelet értelmében a Rimavölgyön telepedett le két missionarius. Ezek egyike Karaba György, kinek székhelye Nyústya volt,***) 1769. május hó 28-án körmenetet rendezett *) „A catholicusoknak az igaz hitről való elpártolása iniképen terjed napról-napra, azt inkább könyek között, mint panaszképen adjuk elő. Minden fáradságunk, éberségünk eredménytelen marad, annyira, hogy az egész Rimavölgyön és kishonti kerület hegyei között eg3 Tetlen katholikus lelkész és hivő nem található."' **) „Kiknek kötelessége teljes buzgalommal ott ugy a catholicusokat az igaz hitben megerősiteni, mint azokat, kik kárhozatos közönyösségben élnek, vagy pedig az idvezitő igaz lütet elhagyván, protestánsokká lettek, teljes erővel észretériteni." ***) Hatvani I. Tamásfalát, Fabó András Ráhót nevezi meg, de a legbiztosabb forrás, Szeőke Ferencz szerint, Nyústya volt K. székhelye
