Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853

7 De leginkább tanúsítja a két testvérfelekezet különválását az, hogy az 1549-ben Murányban tartott senioratusi gyűlés határozatait, — melyekben az ág. hitvallást követők hitelveiket állapították meg, — a magyar ajkú egyházak közül a legtöbb nem fogadta el. Ezek között van Kishontból Rimaszombat és Osgyán, melyek a Kálvin szerinti reformatiónak voltak már ekkor is hivei, mit Pepicli István is bizonyit 1590-ről, midőn igy inti Homonnay Istvánt, Nyáry Pált, Török Istvánt, Forgácli Zsigmondot és Soós János viczeipánt: „Vos adpello Magnifici Domini, nolite pati . . . duos noster Comitatus alit Saeramentarios, Rimaszombatini unus, alter in Osgyán, qui freti dominorum suorum patrocinio, in Sinodum nostram pertinaciter venire recusant." *) Azonban az osgyániak nevében Bulios János, Osgyán földesura, a murányi senioratus határozatiat elfogadta s azokat 1594. november 12-én alá is irta. De Rimaszombat megmaradt „saoramentáriusnak", sőt, hogy hitelveit biztosítsa, egyháza és iskolája érdekében még nagyobb buzgalmat fejtett ki. Az 1560-ik év körül megalakult helv. liitv. egyház kiváló gondot fordított iskolájára, ugy, hogy az egyike volt a legvirágzóbb tanintézeteknek. Nemcsak az akkori középiskolai tantárgyakat, hanem a philosophiát és theologiát is tanitották. Az iskola növendékeinek számát emelte az, hogy a tanulni vágyó ifjúság vidékről is sereglett kebelébe, mert Felső-Magyarországon nem volt Sáros-Patakon kivül más tanintézet, hol a „kálvinisták" a philosophiát, különösen pedig a theologiát is hallgathatták volna. Hogy Rimaszombatnak iskolája ily magasfoku lett volna, többen kétségbe vonják. Holott elég legyen a kétely eloszlatásására felhozni ParaszJca János osgyáni lelkészt, ki tanulmányait Rimaszombatban kezdte és ugyanitt végezte is be. ezek között is olyanok, kik az uri szent-vacsorában Zwingli nézetét fogadták el, s ezért Zwingliánusoknak, Philippistáknak (Melancliton Fülöpről) titkos Kálvinistáknak neveztetnek, ile ezeknek száma csekély. *) „Felhívlak benneteket Nagyságos Urak ! ne tűrjétek ezt... A mi megyénkben két egyháza van a sacramentáriusoknak, (Zwingli és Kálvin követőinek ez időben divatozó nev< egyik Rimaszombatban, másik Osgyánban. Ezek bizva földesuraik pártfogásában, makacsul vonakodnak a mi zsinatunkra eljönni." (Vera imaginum Christianarum defensio. Bartphae 1598.)