Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853
<» ofíicii solicitudine permoti, diutius rem dissimulare aut silentio praeterire non potuimus." *) A reformatio követői, — ugy Luther, mint Zwingli ésKalvin hivei — kezdetben testvéries egyetértésben éltek Rimaszombatban is. A különválás legelső nyomait a XYI-ik század közepén találjuk. „Qui ad annum 1550. hoc in Comitatu fuerant Evangelici, omnes addictos se profitebantur, quod vero abhinc sequebatur semisaeculum, eosdem in Augustanos et Helveticos divisit. * *) Sőt a rimaszombati ev. ref. egyház jegyzőkönyveiben (1803. decz. 27.) hivatkozást találunk a város és egyház régibb protocullumaira, melyek szerint Rimaszombatban 1545-ben a Kálvin értelmét követő lelkész működölt, mit valószinüvé tesz, az is, hogy Csetnek már 1561-ben, Rimaszécs 1565-ben a Kálvin értelmét fogadta el,***) melyeket Rimaszombat, mint szintén törzsgyökeres magyar város és a vidéknek már ekkor kereskedelmi központja, bizonyosan e tekintetben is. megelőzött. Hogy a különválásra nem kis befolyással volt a nemzeti érzelem és nyelv, bizonyitja Bartholomaeides, ki többek között ezt jegyzi meg: „Adoptavere autem, ut alibi, in Hungaria Confessionem Helveticam proprie dicti Hungari, partium Comitatus inferiarum incolae, Slavis et Germanis Augustanam ultro retinentibus. Non defuere quidem inter hos etiam, qui cum Zwinglio in doctrina in Sacra coena sentire videbantur, propterea Zwingliani, Philippistae, ac postea Crypto-Calviani appellati, verum eorum exiguus erat numerus." ****) *) Ezen szörnyű veszedelem és ragályos méreg napról-napra hovatovább terjed és növekszik annyira, hogy még azok is inognak és élesztik a tüzet, kiknek kötelességükben állana megfékezni ezen fékevesztett, zabolátlanságot, melyet mi vallásos bnzgalmunktól és lelkipásztori hivatásunktól indittatva, tovább nem titkolhattunk, sem el nem hallgathattunk."' Bartholomaeides : Notitia. **) Azon evangélikusok, kik ezen megyében 1550. körül voltakr bevallották, hogy mindnyájan ezen felekezethez tartoznak. De a következő félszázad azokat Ágostai és Helvét hitvallást követőkre osztottaLenkey: Extractus. ***) Klanicza: „Fata Aug. Conf. Ecclesiarum : < 19. és 22-ik lap. ****) Elfogadták pedig, mint másutt, ugy Magyarországon is a helv. hitvallást a megye alsó részének lakói, kik törzsgyökeres magyarok, — a szlávok és németek az ágostai hitvallást tartván meg. Vannak azonban
