A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

= 430 ; vallás szerint 103 ág. h. ev., 98 evr., 167 rk , 4 gk. és 58 izraelita. Tápintézetbe beiratkozott : ebédre és vacsorára 159, csak ebédre 38 tanuló. Az intézet a tápintézeti díjakból elengedett 854 koronát, tandíjakból 709 koronát. Ösztöndíjakra fordított 1088 kor. és jutalomdíjakra 385 koronát. Az összes iskolai jótétemények értéke 3036 K összeget képvisel, mely összegből 35 á. h. ev. tanulóra 2004 K, 19 más vallású tanulóra pedig 1032 K esik. 16. Késmárki főgimnázium (lyceum). A késmárki kerületi lyceum a helybeli ev. hitközség által az 1533. évben alapíttatott. Szerveztetett pedig mint gimnázium Melanchton Fülöp, a hires „Praeceptor Germaniae" által az 1528. évben kiadott gimnáziumi tanterv szerint. Nagy fejlődésnek indult, midőn Sommer János az 1548. évben késmárki lelkésznek és néhány évvel későbben Krossenszky Erasmus a késmárki vár udvari lelkészének lettek megválasztva, a kik a wittenbergi egyetemen Melanchtonnak tanítványai voltak és ugyanott lelkészekké avattattak. Mint a hitújítás buzgó apostolai és a tanügy lelkes ápolói Késmárkon teljes odaadással működtek és fáradoztak. Hozzájárult még Stockei Lénárd, Melanchton tanítványa és Bártfa városának hírneves egyházi és iskolai reformátora, a ki 1556-ban Késmárkra jővén, egy egész évet töltött itt és szakavatott tudományosságával és tanácsadásaival nagy mérvben hozzájárult a Múzsák ezen székhelyének felvirágoztatásához. A tanintézet alapításának kezdete óta az 1760. évig kizárólag a késmárki egyházközség pártfogósága és felügyelete alatt állott. Miután azonban a viszonyok megváltoztak és az egyházközség sok sorscsapás után a Késmárk szab. kir. város évi jövedelméből részére évenként kiutalványozott segélytől megfosztatván, a legnagyobb áldozatkészsége mellett a mindinkább növekedő terheket egymaga el nem viselhette, édes örömmel fogadta a hitbuzgó szepesmegyei és felsőmagyarországi ev. nemességnek ezen kulturális misszióra hivatott tanintézet további fenntartásában és kormányzásában való részvételre tett ajánlatát. így jött létre 1760. évi szeptember 26-án az u. n. «coalitio», melyben a késmárki egyházközségnek és a vidéki nemességnek a tanintézethez való jogai és kötelességei minden időre jogérvényesen megállapíttattak. Minthogy azonban a pártfogósági jogok gyakorlása miatt Zsitkovszky Lajos hitjelöltnek az 1836. évben késmárki tanárrá történt megválasztása óta a késmárki egyházközség és a tanintézet külső pártfogói közt heves vita támadt, az 1838. évi aur, 19-én tartott főiskolai közgyűlés ezen viszálykodás békés úton történt elintézése után elfogadta Zsarnay Imre késmárki jog-