Groó Gyula: A Szentírás - Evangélikus vallástanítási tankönyv középiskolák VII. osztálya számára (Győr, 1945)
I. A szentírás keletkezése
18 Magyarra már a XV. században is lefordítottak egyes bibliarészeket. Ezeket egyes kódexekben találhatjuk meg. A reformáció korának első két fordítója Komjáti Benedek és Pesti Gábor. Előbbi 1533-ban adja ki Pál leveleit, utóbbi 1536-ban a négy evangéliumot. 1541-ben jelenik- meg Sylvester János újszövetség-fordítása. Heltai Gáspár majdnem az egész bibliát lefordítja. Meliusz Juhász Péter is fordít részleteket. Félegyházi Tamás 1586-ban az újszövetséget fordítja le. A teljes magyar nyelvű bibliát Káról: Gáspár adja a nemzetnek, 1590-ben, Vizsolyban. Ma is az ő fordítását használjuk átdolgozott formában. A csak újszövetségi kiadásokat is beleszámítva 293 kiadást ért meg. A későbbi fordítások közül nevezetesebb a Komáromi Csipkés Györgyé (megjelent 1718-ban). Az újabb időkben többen is megkísérelték a bibliát' magyarra fordítani, így Torkos András (1736), Bárány György (1754), Kámory Sámuel (187))), de Károli fordítását egyik se tudta kiszorítani. 1908-ban jelent meg az átdolgozott, Tevideált Károli-biblia, ma is azt használjuk-. Legújabban Masznyik Éndre ev. teol. tanár, Kecskeméthy István ref. lelkész, Raffay Sándor ev. püspök és Czeglédy Sándor ref. lelkész fordították le az újszövetséget. Készülőben van egy új teljes bibliafordítás is. A római egyházban Káldi György jezsuita fordítja magyarra a bibliát a XVII. században. Átdolgozva ma is jórészt ezt használja a hazai római egyház. „Óh a bibliafordítás nagy' dolog, nem való akárki kezébe, mint némelyek vélik. Csak hívő, istenfélő, hűséges, szorgalmas, tudós és‘tapasztalt, megpróbált keresztyén szív foghat hozzá." (Luther: Ein Sendbrief vom Dolmetschen). , 5. §. A szentírás útja a népek között. (Olvasmányul.) • A szentírás mindenkor osztozott az egyház sorsában: része volt üldöztetésben, gyalázatban is. Ez azért van, mert a bűnös ember született ellensége Isten igéjének. A biblia,-az írott ige sorsa hasonló a, testté lett Ige sorsához: Öt megfeszítették, amazt máglyára vetették, gyakran az ige hirdetőivel együtt. A biblia terjesztőinek üldözése a szentírás születésének korában, az első bibliai könyvek írásbafoglalásának idején kezdődött meg és még napjainkban is tart. Mindez azonban nem rettentheti vissza az egyházat attól, hogy a biblia terjesztésének Istentől nyert feladatát teljes hűséggel végezze. A biblia útja a népek között: Isten igéjének útja a történelemben. Isten beszédének sorsa a magvetőről szóló példázat megújuló ismétlődése. Csak a mag negyedrésze talál befogadást. Ä biblia üldözése: Jézus Krisztus .mindig újra való megfeszítése, aki igéjében van jelen e világon s akit igéjében sem tűrhet s azért magából kiveri igyekszik a bűnös világ. A bibliaterjesztés története végű! Isten kifogyhatatlan mentő szeretetének, hosszútűrő várakozásának is bizonysága. „Föld, föld, föld! Halld meg az Ürnak szavát!“ (Jeremiás 22, 29.) Már Jojákim, Juda királya parancsot ad Jeremiás próféta feljegyzett igehirdetésének elégetésére (Jeremiás 36). A római császárok ismételten elrendelik, hogy a keresztyének szol
