Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
A. Elbeszélő források - Szebeni Nyírő János nyomdász előszava a Brassóban megjelent első magyar könyvben (Fons vitae, 1581)
Szebeni Nyíró János nyomdász előszava a Brassóban megjelent első magyar könyvben (Fons vitae, 1581) A Brassóban nyomtatott első magyar könyv szerzője, Szebeni Nyíró János alig ismert alakja művelődésünknek. Szebeni lévén, nevét hol magyarosan Nyíró Jánosnak, hol németesen Johannes Scherernek, hol pedig latinosán Joannes Nireusnak vagy Rasor- nak mondták. A nagycsergedi Nicola Ádám 100 éves bolgár jobbágy 1620-ban azt vallja róla, hogy "Joannes Scherer" volt az első magyar, aki az addigi bolgár etnikumú papok után ebben a Balázsfalva melletti faluban mint evangélikus lelkész szolgált. Habár magyar volt (Hungaricae Nationis), a szász szuperintendens fennhatósága alá tartozott, s mint csergedi pap, az egyházi tizedet a springi szász esperességnek fizette. Nyíró János fiatal korát szülővárosában, Szebenben töltötte. A szebeni számadásokban 1561 - 63 közsött bukkant fel egy Johannes Scherer neve, aki valószínűleg Nyíró Jánossal azonos. Biztosabban rá vonatkozik a szebeni számadások 1562. szeptember 23-i adata, mely szerint Joannes Scheren és Thomas Zaka- dátit A Szebeni Tanács a jóindulat elnyerése és bizonyos tárgyalások végett Petru cel Tânăr (1559 -1568) havaselvi vajdához küldte. Hans Scherer 1576-ban a szebeni határban levő halastavát és kaszálóját eladásra ajánlja, indokolván efelőli szándékát azzal, hogy hivatali teendői szülővárosa elhagyására késztetik. "Johannes Nyreus sonst Rasor" 1576-ban a Szászsebes melletti Lámkeréken evangélikus lelkész. Ebben az időben már ezt az eredetileg szász falut a románok mellett délszláv (szerb, horvát) menekültek lakták, akik előbb katolikusok, majd protestánsok (rascianus, religionis saxonicae) lettek. A lámkeréki evangélikus gyülekezet nyelve ekkor a délszláv, esetleg a román lehetett. Nyíró János nem maradt huzamosabb ideig Lámkeréken, ahol egyébként akkor egy kálvinista román püspök is lakott, hanem elfogadta a szintén délszláv lakta Nagycsergedre kapott meghívást. Itt szolgált "Johannes Scherer Cibiniensis" 1576 - 1578 között mint lutheránus lelkész. 20
