Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

A. Elbeszélő források - Szebeni Nyírő János nyomdász előszava a Brassóban megjelent első magyar könyvben (Fons vitae, 1581)

Nyíró János nyelvtudása felkeltette a brassói hatóságok figyelmét, s mivel folytatni akarták a román nyelvű könyvek nyomtatását, 1578 október 6-án Hannes Scherert "románjaink hite végett" Brassóba hívták. A brassói számadások 1579, november 25- én jelzik érkezését (vagy esetleges visszaérkezését), valamivel később, 1580. január 12-én felesége és gyermekei is megérkeznek a Cenk alatti városba. Ez évtől kezdve egészen 1581. május 31 -ig Nyíró János a város fizetett alkalmazottjaként gyakran szerepel a brassói számadásokban.

Aránylag rövid itt-tartózkodása igen gyümölcsözőnek és termékenynek mondható. Nyomdájában - "Coronae in officina Joan- nis Nirei Cibiniensis" - jelenik meg Kaspar Flechtner brassói diák és Laskai Csókás Péter marosvásárhelyi tanár latin nyelvű munkája. 1580 december és 1581 júniusa között nyomtatta Coresi diakónus Brassóban - minden jel szerint a Nyíró János által bérelt régi Honterus-féle nyomdában - az "Evangilie cu învăţătură" - ortodox postillákat, a régi román irodalom jeles alkotását.

Latin és román munkák mellett Szebeni Nyíró János kinyomtatja a Fons Vitae magyar fordítását, amelyet Báthory István lengyel királynak és erdélyi fejedelemnek ajánl.

Az életnek kútfeje magyar kiadásának előszavából megtudjuk, hogy a nyomtatáshoz szükséges könyvet Daczó Ferenc sepsiszentgyörgyi főúr bocsátotta Nyíró János rendelkezésére. Az egyébként rövid előszó rendkívül érdekes és kevéssé ismert történeti adatokat tartalmaz a székely hadak havaselvi szerepléséről, melyet még az 1576 - 1580 között elhunyt Daczó Pál várhegyi kapitány mesélt el Nyírének. A predesztináció tanait bizonyítandó, Nyíró két példát sorol fel: Majlát István fogarasi kapitány és erdélyi vajda 1530-as havaselvi hadjáratát és a törökök, valamint Mihnea vajda közelebbről nem datált támadását.

1530-ban Moisze vajda (1529 január - 1530 junius) a Craio- vesti-i bojár család támogatásával a leánytestvére esküvőjén összegyűlt ellenséges bojárokat kivégzi, és törökellenes politikát kezd. Mikor Vlad bojár (a későbbi Vlad înnecatul vajda, 1530. jún. - 1532. szept.) török segítséggel átkel a Dunán, Mojsze vajda a Székelyföldre (Ozsdolára) menekül, majd 1530 júniusában Ge21