Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)

Első rész. Az életfelfogás különböző vallási és bölcseleti rendszerei - II. Fejezet. A világnézet és életfelfogás nevezetesebb bölcsészeti rendszerei

32

8. A filozófiai monizmus.

a) A fizikai monizmus.

1. Az anyagi monizmus, vagy materializmus. A materializmus az egész mindenséget, az élet összes jelenségeit kizárólag az örökkévaló anyag öntudatlan változásaiból igyekszik megmagyarázni. E szerint az anyagon kívül felsőbb hatalomról, isteni teremtésről, gondviselésről, előrelátó céltudatosságról nem beszélhetünk; minden magától van, lesz és fejlődik; a lelki élet sem más, mint csak az anyagnak sajátszerű nyil- vánulása.

Az egyes lények keletkezését a materializmus az atomok találkozására vezeti vissza. Ha azonban azt kérdezzük, vájjon mi az oka annak, hogy a különböző atomok oly célszerűen, bölcs rendben találkoztak, erre a materializmus nem tud mást felelni, minthogy ez pusztán véletlenül történt. Azon állítás ellen pedig, hogy a nagy tervszerűséget magában rejtő csodás világmindenség pusztán véletlenből, kizárólag az öntudatlan természeti erők működése folytán keletkezett volna, maga a józan értelem tiltakozik.

A materializmus a lelket mint önálló lényeget (szubstan- ciát) tagadja s azt pusztán az anyag termékének, váladékának tekinti. Az öntudatos lélek és a test ugyan szoros összeköttetésben, kölcsönhatásban van az emberben, de a szellemi jelenségek annyira különböznek az anyagiaktól, hogy azonosoknak egyáltalában nem tekinthetők. Az anyagnak nincs tudata önmagáról, az állati észrevevőképesség sem tudatos, egyedül az emberben van meg az a minden érzéki vonástól ment tulajdonság, ami az embernek öntudatos személyiségét biztosítja. Az öntudatosságunkat biztosító s az anyagtól különböző titokzatos szubstanciát léleknek, szellemnek nevezzük.

Már ezekből is nyilvánvaló, hogy az életben sok olyan jelenség van, amit a materializmus alapján megmagyarázni nem lehet. A materializmusban ezeken kívül még sok következetlenség és ellenmondás is rejlik. Ezek miatt a természettudomány elfogulatlan képviselői is leléptek már arról a filozófiai alapról, amelyet a materializmus képvisel.