Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)
Első rész. Az életfelfogás különböző vallási és bölcseleti rendszerei - II. Fejezet. A világnézet és életfelfogás nevezetesebb bölcsészeti rendszerei
33 Jegyzet. Sokan ma azt hiszik, hogy a materializmus valami új tudomány, mely a régi metafizikai rendszereket halomra dönti, pedig már a régi ión természetbölcselők (Thales, Anaximandros, Anaximenes) azt mondották, hogy a dolgok lényege és ősforrása egyedül az anyag (víz, határozatlan és végtelen ősanyag, levegő). Demokritos pedig (sz. Kr. e. 470 körül) azt tanította, hogy minden ami létezik, végtelenül apró testecskéknek az atomoknak egyesülése és szétválása útján jött létre. — Az ókor materializmusát a keresztyénség hosszú időre teljesen elhallgattatta, míg végre azt a 17-ik században egyes tudósok ismét felújították (Gassendi Péter, Hobbes Tamás.) Vallásellenes irányzatot azonban a materializmus főleg a 18-ik század végén és a 19-ik században vett (Holbach, Feuerbach, Büchner, Haeckel). A materializmusnak egyenesen tudomány ellenes voltát mutatja az az állítása, mely szerint csak az létezik, amit érzékeinkkel fel tudunk fogni, holott még a fizikai világban is vannak olyan nyilvánvaló hatások és tények, amiket érzékszerveinkkel felfogni nem tudunk. Ha pedig van olyan fizikai valóság, ami az érzéki megismerés határán túl van, akkor értelmünknek is meg kell engedni azt, hogy van olyan szellemi valóság is, amely a természeti valóság fölött áll. Ennek bizonysága magának az embernek szellemisége is. Azt a körülményt, hogyha az idegrendszer megbomlik, akkor a lélek is betegesen, rendellenesen nyilatkozik meg, nem lehet annak igazolására felhozni, hogy a lélek a test terméke. A tényállás ugyanis nem az, hogy a szellemiség az anyagnak bizonyos finomult váladéka, hanem a dolog úgy áll, hogy ép és egészséges testi szervezetre van szükség, hogy a szellem egészséges módon nyilatkozhassék meg. 2. Az energia-elmélet. Minthogy a materialisztikus világnézet sem természettudományos, sem pedig filozófiai alapon a maga teljességében nem állhat meg, azt bizonyos körökben az energia-elmélet váltotta fel. Ez az irány szintén arra törekszik, hogy a világ lényegét, értelmét és feladatait pusztán a természeti élet egyedüli létezése és egysége, a természeti mo- nizmus alapján magyarázza meg. A materializmussal azonban szakit, mert szerinte sem a jelenségek lényegét, sem pedig a természet egységét a puszta anyag alapján megérteni nem tudjuk. Eszerint az elmélet szerint az egész mindenség lényege, titka nem más, mint a fizikai változások előidézője: az energia. Az anyagot és a szellemet is az energia viszonyok eredményének tekinti. Az energia-elméletnek tudományos nézőpontból az alaphibája az, ami a materializmusé. Az energiáról sem tudunk 3*
