Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)

Bevezetés. Alapfogalmak a vallásról és a világnézetről általában

10 Az ember lelki életének ezen jellemvonását az istenség után való vágynak, belénk oltott vallásos ösztönnek, vagy velünk született vallásos érzéknek nevezzük. Ebben a kitöröl- hetlen, örök vallásos érzékben van a különböző vallásoknak közös lélektani alapja, amit maga az Alkotó helyezett az emberbe. A velünk született vallásos érzéknek az a hivatása, hogy az Alkotónak a teremtésbe helyezett kinyilatkoztatásaiból megismerjük és ennek alapján betöltsük az élet igazságát s így az élet Urának akaratával összhangzásban maraájunk. A bűnbeesés következtében azonban ez az ősi vallásos érzék is általánosságban megromlott az emberben, aminek követ­keztében az ember a legfelsőbb hatalommal tökéletlen viszonyba jutott. Ennek az állapotnak kifejezői a különböző tökéletlen vallások. A világot céljához vezérlő legfelsőbb hatalom azonban az élet igazságának s a boldogságnak keresgélésében nem hagyta magára az emberiséget. Támasztott egyes vallásos lánglelkeket, különös vallásos érzékkel megáldott férfiakat, akik vallási téren a tömegnek útmutatóivá lettek. Ezek között voltak olyanok, akik egyre fokozottabb ^mértékben isteni in­spirációban, különös isteni kijelentésben részesültek, azaz köz­vetlen módon megismerték az Isten akaratát. Az isteni kinyi­latkoztatásnak ezen módját közvetlen, vagy történeti kijelen­tésnek nevezzük. Az egyes vallásos zsenik által közölt isteni kijelentésben a vallások keletkezésének történeti alapját látjuk. A történeti kijelentésnek rendeltetése abban áll, hogy az emberbe egyetemesen beleoltott, de elhomályosult örök vallásos érzéket a helyes irányba nevelje s igy az ember a rendelteté­sét megállapító Teremtőnek akaratával összhangzásba jusson. A vallás így elsősorban is a legfelsőbb hatalommal való lelki viszony, magasabb fokon pedig már az Istenben való élet. Midőn ez a viszony az emberben tudatossá lesz, a vallás az ismeret körében világnézetté, életfelfogássá válik, mely az ember szellemi világának s életének összes jelenségeire rá­nyomja a maga bélyegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom