Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)
Bevezetés. Alapfogalmak a vallásról és a világnézetről általában
11 Az elmondottak alapján tehát az igaz világnézet, a helyes életfelfogás alapja csak az a vallás lehet, mely az embert a legfelsőbb akarattal, az élet igazságával összhangzásba juttatja. Életünknek ezen legfontosabb feladatát Jézus e szavakkal fejezte ki: „Keressétek először is Istennek országát és annak igazságát és mináenek megaáatnak néktek.” (Máté 6, 33.) 3. A vallás helyzete korunk szellemi életében. Korunkban erős szellemi harc folyik a különböző élet- felfogások, világnézetek között. Ennek a küzdelemnek eredménye bizonyára annak a világnézetnek az uralomra jutása lesz, mely a 20-ik század nagy feladatainak megoldására leginkább alkalmas. A 19-ik század második felében meglehetősen előtérbe jutottak a vallási alapot nélkülöző-, sőt egyenesen vallásellenes életfelfogások. Ez a körülmény a vallás jelentőségét a köztudatban meglehetősen háttérbe szorította. A vallást támadó irányzatoknak eredményei azonban az ember lelkét kezdik már visszafordítani ismét a vallásos életfelfogás felé A mai szellemi és társadalmi küzdelemben is — mint mindig — a boláogság és az igazság keresése vezeti az embert. — Korunk embere a boldogságot általánosságban főleg a külső világban, az anyagiakban keresi. Ez az irány azonban valódi boldogságra nem vezethet, mert az egyoldalú anyagias felfogás hatása alatt csak a felszínesség növekszik, a szellemi élet azonban üresebb lesz s a külső látszatkeltés érdekében a különböző vágyakozások csak az elégedetlenséget növelik és katasztrófákat idéznek elő. A valódi boldogság a benső ember lelki gazdagságában, megelégedésében és harmonikus életrendjében rejlik. Az igazság keresésében pedig a mai gondolkodást általában az jellemzi, hogy bizonyító erőt csak a közvetlen érzéki tapasztalatnak tulajdonít. Ezen az alapon azonban a legfontosabb kérdésre, t. i. arra, vájjon mi az életnek a végső célja, micsoda a mi rendeltetésünk, feleletet egyáltalában nem kapunk. A legfelsőbb akarat keresésével ez a naturalista életfelfogás nem törődik s az ember cselekedeteit pusztán az egyéni tér-