Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)
Első rész. Az életfelfogás különböző vallási és bölcseleti rendszerei - II. Fejezet. A világnézet és életfelfogás nevezetesebb bölcsészeti rendszerei
34 ugyanis mást, mint hogy ez fizikai értelemben a testek ama képessége, amelyek alapján munkát végezhetnek. Ez alapon az energiát az anyaggal sem azonosítani, sem pedig az anyagnak és a szellemnek keletkezését belőle megmagyarázni nem lehet. Az energia elmélet képviselői a legnagyobb visszaélést szintén azzal követik el, hogy a természettudomány nevében annak határait tulajdonképen átlépik, a vallással szembe helyezkednek és elméletükkel a vallást az emberek lelki világából kiszorítani és azt teljesen helyettesíteni igyekeznek. Minthogy az energia elméleten alapuló filozófiai rendszer a vallás helyettesítésére nem képes, törekvésével a kérdésben járatlanoknál csak megtévesztést és zavart idéz elő. Jegyzet. A fizikának tagadhatlanul igen fontos vivmánya az energia megmaradása és átalakulása törvényének a felismerése. Az egész elmélet azonban csak a jelenségek egy részének, nevezetesen a mozgásnak a megmagyarázására alkalmas. Ostwald Vilmos erre a szűk alapra mégis egy oly filozófiai világnézetet igyekszik felépíteni, amely a mindenség összes természeti, szellemi és erkölcsi jelenségeire kiterjed. Ostwald műveiben sok tudományosan értékes gondolat van ugyan, de amidőn a vallás kérdéseiről beszél, ott teljesen háttérbe szorul nála a tudós alapossága és tárgyilagossága. — Különben a naturalisztikus moniz- mus útja teljesen megnyugtató a keresztyén vallás lényegét és benső erejét ismerő emberre nézve. Ostwald természettudományos alapon megadta a halálos döfést az egyoldalú materializmusnak, ugyanaz a természettudomány majd kivégzi az energia elméletből mint filozófiai rendszerből is azt, ami abban igazság nélkül való s kiegészíti annak egyoldalúságát. A temészettudomány terén máris találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek azt mutatják, hogy a természettudomány és a keresztyén vallásos világnézet egyre jobban összhangba jutnak egymással. Ennek bizonysága a természettudományban a vitaiizmus elmélete (Hartmann Ede, Reinke, Driesch), melynek alapgondolata az, hogy az életfolyamatokban olyan anyagtalan életerők rejlenek, amelyek nem azonosak a mechanikai munkát végző energiákkal, hanem mint a szerves célszerűség okai, az életnek nevezett csu- dás jelenség tényezői szerepelnek. Arra a kérdésre természetesen, hogy ezek az életerők miképen jutottak a világba, vagy legalább is az első sejtbe, a természettudomány a maga rendeltetésénél fogva feleletet nem adhat, de igenis már helyet ad a vallás feleletének. Azért egyre közeledik az az idő, amidőn a természettudomány nem ellenlábasa lesz a keresztyénségnek, hanem támogatója, emelője, terjesztője. 3. A fizikai monizmus következményei az erkölcsi téren. A fizikai monizmusnak egyik alakja sem alkalmas arra, hogy
