Pálfy József: A keresztyén anyaszentegyház története a magyar protestáns egyház részletesebb történetével - Protestáns középiskolák, tanítóképzők és felső leányiskolák számára (Budapest, 1917)

Harmadik rész - A protestáns egyház története Magyarországban. 1517-1917 - 19. Fejezet. A hitjavítás elterjedése Magyarhonban a bécsi békekötés törvénybeiktatásáig

gíttetvén Petrovics Péter temesvári várparancsnok által. Gál- szécsi István Gyulán vetette meg a reformáció alapját.

Debrecenben Török Bálint végezte be a hitjavítást, ide is elhozván Bálint nevű papját. — Erdődöt, Óvárt, Csengert Drágfi Gáspár pártfogása alatt térítették az evan- géliomi hitre Batizi András és Kopácsi István, kik e vidéken annyira haladtak, hogy Erdődön már 1545-ben zsinatot is tartottak, melyen 29 evang. lelkész volt jelen. — Sátor alj a- Újhely, Eperjes és Patak vidékei legtöbbet köszönhetnek a reformáció ? na hatalmas pártfogójának, Perényi Péternek, ki a máig is virágzó sárospataki iskolát alapította.

Bártfán már az 1525-iki kemény törvény előtt meg- honosult a reformáció, utóbb Láng Ézsaiás és Stöckel Lénárd működtek ott. A bányavárosokban a Németországból beköltözött bányászok terjesztették Luther tanait.

A pozsonyi egyház csak a bécsi békekötés alkalmával alakult meg, amikor iskola felállításáról is gondoskodott.

111. §. Folytatás. Erdély reformációja.

Erdélyben szintoly korán feltűnt az evangéliom világossága, mint Magyarországban. Itt ugyanis a szászok grófja Pempflinger Márk szívesen látta Luther tanainak terjedését. S a fellobbanó tüzet szították némely szerzetesek, nevezetesen Szebenben György és Ambrus barátok, kik Luther személyes ismerői lévén, ennek tanait magyarázták. Ambrus Esztergomba idéztetvén, nem tért ugyan soha többé vissza Erdélybe, de azért az általa elhintett magot többé kiirtani nem lehetett, sőt csakhamar egész Erdélyben elterjedt. — Brassóban és vidékén pedig Honter János tett legtöbbet az evangéliomi tudomány terjesztésére nézve, honnan azután az egész Bárcaságban elterjedett az. — Kolozsvár legtöbbet köszönhet Heltai Gáspárnak.

1556-ban Petrovics Péter, Izabella királyné részére elfoglalván Erdélyt, mint helytartó a róm. kath. papokat elűzte, a zárdákat iskolákká változtatta s az egyházi javakat állam— 95 —