Pálfy József: A keresztyén anyaszentegyház története a magyar protestáns egyház részletesebb történetével - Protestáns középiskolák, tanítóképzők és felső leányiskolák számára (Budapest, 1917)

Harmadik rész - A protestáns egyház története Magyarországban. 1517-1917 - 19. Fejezet. A hitjavítás elterjedése Magyarhonban a bécsi békekötés törvénybeiktatásáig

— 96 — javaknak nyilvánította. Erre a gyulafehérvári r. kath. püspök az országot odahagyta. Tót- és Horvátországban részint a nép tudatlan­sága,, részint a papság ellenszegülése miatt nem terjedhetett el a reformáció. Ungnad János egyebet nem tehetvén, az Új-szövetséget horvát nyelvre lefordíttatta, s hogy egyszer­smind olvasni is képes legyen azt a nép, ABG-és könyveket is osztatott ki közte, amiért azonban az országból száműzetett. ^ §. A calvinismus Magyar- és Erdély- országban. A reformáció győzelme. Hogy a mohácsi vész előtt még csak Luther tanai voltak hazánkban ismeretesek, tanúsítják a csak ezek ellen hozott 1523. és 1525-iki törvények. Hogy 1527-ben már lehettek nálunk Zwinglinek követői, tanúsítja Ferdinándnak ezek ellen is ki­adott rendelete; az 1548-iki XI. törvénycikkben pedig már az áll, hogy a sacramentáriusok — így neveztettek akkor a reformátusok — az országból kiűzettessenek. — K álm á ne s ehi Sánta Márton, ki r. kath. pap és gyulafehérvári kanonok volt, a reformációhoz csatlakozott; Debrecenben és Erdély­ben a helvét reformátorok értelmében működött. — A refor­mált hit nevezetesebb terjesztői közé tartoznak még Szegedi Kis István a Duna mellékén és Melius Péter debre­ceni lelkész és tiszántúli püspök. Az evangéliomi megtisztított tudományt kevés évtized múlva az ország lakosainak nagyobb része elfogadta, annyira, hogy az egész Szepességben nem volt egy r. katholikus gyüle­kezet sem. így állt a dolog Liptóban s a szomszéd megyékben is egész Pozsonyig, a más oldalon pedig egész Erdély határáig. — Szántó István jezsuita tanúsága szerint, csupán három mág­náscsalád volt még pápista, a nemesség közt alig egynéhány; sőt a római egyház főpapjai is, önként feláldozván nagy jöve­delmeiket, elfogadták az evangéliomi hitet. Ilyenek voltak: Kechéti Márton veszprémi, Thűrzó Ferenc, György nádor atyja, nyitrai, Dudith András tinnini (knini), utóbb pécsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom