Pálfy József: A keresztyén anyaszentegyház története a magyar protestáns egyház részletesebb történetével - Protestáns középiskolák, tanítóképzők és felső leányiskolák számára (Budapest, 1917)
Harmadik rész - A protestáns egyház története Magyarországban. 1517-1917 - 19. Fejezet. A hitjavítás elterjedése Magyarhonban a bécsi békekötés törvénybeiktatásáig
— 96 — javaknak nyilvánította. Erre a gyulafehérvári r. kath. püspök az országot odahagyta. Tót- és Horvátországban részint a nép tudatlansága,, részint a papság ellenszegülése miatt nem terjedhetett el a reformáció. Ungnad János egyebet nem tehetvén, az Új-szövetséget horvát nyelvre lefordíttatta, s hogy egyszersmind olvasni is képes legyen azt a nép, ABG-és könyveket is osztatott ki közte, amiért azonban az országból száműzetett. ^ §. A calvinismus Magyar- és Erdély- országban. A reformáció győzelme. Hogy a mohácsi vész előtt még csak Luther tanai voltak hazánkban ismeretesek, tanúsítják a csak ezek ellen hozott 1523. és 1525-iki törvények. Hogy 1527-ben már lehettek nálunk Zwinglinek követői, tanúsítja Ferdinándnak ezek ellen is kiadott rendelete; az 1548-iki XI. törvénycikkben pedig már az áll, hogy a sacramentáriusok — így neveztettek akkor a reformátusok — az országból kiűzettessenek. — K álm á ne s ehi Sánta Márton, ki r. kath. pap és gyulafehérvári kanonok volt, a reformációhoz csatlakozott; Debrecenben és Erdélyben a helvét reformátorok értelmében működött. — A reformált hit nevezetesebb terjesztői közé tartoznak még Szegedi Kis István a Duna mellékén és Melius Péter debreceni lelkész és tiszántúli püspök. Az evangéliomi megtisztított tudományt kevés évtized múlva az ország lakosainak nagyobb része elfogadta, annyira, hogy az egész Szepességben nem volt egy r. katholikus gyülekezet sem. így állt a dolog Liptóban s a szomszéd megyékben is egész Pozsonyig, a más oldalon pedig egész Erdély határáig. — Szántó István jezsuita tanúsága szerint, csupán három mágnáscsalád volt még pápista, a nemesség közt alig egynéhány; sőt a római egyház főpapjai is, önként feláldozván nagy jövedelmeiket, elfogadták az evangéliomi hitet. Ilyenek voltak: Kechéti Márton veszprémi, Thűrzó Ferenc, György nádor atyja, nyitrai, Dudith András tinnini (knini), utóbb pécsi