Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 10. A keresztyén világnézet és a mai filozófiai rendszerek
18 éleiben célszerűbb, erősebb szervezet. A lutheri etika közelebb áll az evangéliumhoz, mig a kálvinizmus nem egyszer ótestamentumi hangokat penget. Egyébként a sok közös vonás a 2 testvért közös működésre utalja. 10. A keresztyén világnézet és a mai filozófiai rendszerek. Minden vallás világnézetnek is tekintendő, amennyiig ben a világ és élet céljának és végső okainak valamilyen magyarázatát nyújtja. A vallás mellett azonban minden időben a filozófia (bölcsészet) is törekedett ugyan erre, azzal a különbséggel, hogy nem a vallásos élményből indul ki, hanem elmélkedés, következtetések, esetleg az isten-fogalom segítsége nélkül oldja meg a világnézet kérdéseit. A filozófiai világnézetnek mindenek előtt 2 főcsoportját különböztetjük meg. A naturalista irányok teljesen kizárják az érzékfeletti elemet, az idealista irányok pedig általában a kézzel togható valóságon túl levő legvégső szellemi okot keresik. Mindegyiknek ismét több faja van. A naturalista világnézetek közt legismertebb az, melyet materializmus, naturalisztikus monizmus, vagy mechanikus világnézet neveken emlegetnek. Mindegyik név e világnézet egy-egy jellemző vonását fejezi ki. Az első, hogy e világnézet szerint minden létező csak anyagi, érzékileg felfogható, a másik, hogy csak a természet az egyetlen és teljes valóság, melybe beletartozik az ember és annak egyéni és történeti élete is; végül a harmadik, hogy olyan a mindenség mint a gépezet, mely magát létesítette és igazgatja, gondviselő Isten, teremtés nincsen. Az élet pedig kémiai folyamat, az élettelen tárgyak és élőlények közt nincsen áthághatatlan válaszfal. E világnézethez, mely korunkban Häckel müvei révén terjedt el, közel áll Ostvaid energetizmusa, melynek alapgondolata, hogy nem az anyag, hanem az energia az egész mindenség lényege. Mindkét világnézettipus megegyezik abban, hogy a szellem (lélek) önálló jelentőségét nem ismeri el, a világot okozatilag összefüggő jelenségek rendszerének fogja fel, hol isteni hatásoknak semmi helyök. Csakhogy az ismeretelmélet kimutatja, hogy ép a lelki van nekünk közvetlenül adva, ellenben anyag, erő, energia csak tudományos segédfogalmak,
