Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 9. A keresztyénség főbb formái
17 szolgáló munkája Isten előtt magasabban áll, mint a tétlen barátok. Ezzel a korszakos gondolattal pedig a munka, a polgári hivatás, de meg a házasság is uj jelentőséget nyert és uj erkölcsi felfogás kezdett érvényesülni. A protestantizmus a haladás egyháza, mely egy percig sem vesztegelhet egy helyen, hanem mindig magasabb formák felé kell törekednie. A katholicizmus ezzel szemben a konzervatív egyház, mely azt hirdeti, hogy abszolút igazság birtokában van és hogy tanai változhatatlanok. A protestantizmus élő tiltakozás minden szellemi és vallási gyámkodás ellen, a katolicizmus egy feltétlen és csalhatatlan külső tekintély alá hajt minden hívőt. A protestantizmus nem fél semmiféle kuíturai vívmánytól, nem állítja fel a til&tís könyvek indexét, hanem ellenkezőleg összhangba igyekszik hozni a vallásos hitet a tudomány haladásával. Végül a protestantizmus a katolikus egyház holt nyelve helyébe az élő nemzeti nyelvet iktatja és nem ismer a hazán és nemzeten kívül álló egyházi fennhatóságot, mint a katholikusok a római pápát, minek következtében az összkatholicizmus érdekei nem egyszer eltérnek a nemzeti érdekektől. Mig igy a katholicizmust és protestantizmust elvi különbségek választják el, — melyek ellenére azonban még mindig közös alapon álló testvéreknek tekinthetik egymást — addig a 2 prot. testvér-egyház (ev. és ref.) közt fennálló különbségek, bár mások a hitvallási iratok (az evangélikusoknál: Az ág. hitvallás, az apológia, a Smalkaldi cikkek, Luther kis-és nagy kátéja és a formula concordiae, a reformátusoknál: a helvét hitvallás és a heidelbergi káté), inkább viszonylagosak. Közös bennök a protestantizmus anyagi elve (a hit által való megigazulás) és alaki elve (a Szentirás szabályozó ereje) az alapvető tanok legnagyobb része, a többiben pedig mintegy kiegé- sziik egymást. Eltérő azonban vallásosságuk megnyilatkozási módja intentiszteletben és életben. A lutheri vallásosság ereje az érzelmek gazdagságában, a kedély mélységében rejlik, ezzel függ össze Luther természetöröme és a művészet (zene) iránti fogékonysága. A kálvinizmusban ellenben inkább az ész és az akarat jút előtérbe. Innen az istentisztelet józansága, a művészi elemnek majdnem teljes száműzése, de egyben a világi Az ev. keresztyénség világnézete. 2
