Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)
I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 9. A keresztyénség főbb formái
16 musnak. Jellemző vonása, hogy nemzeti egyházakat alapított, melyekben nemzetség és vallás teljesen egybeolvadt ; hiánya, hogy a VI. sz. óta, amikor a vezérszerep átmegy a nyugati (római) egyházhoz, úgy szólván teljesen megmerevedik; semmiféle reformátor, vallásos géniusz nem visz beléje fejlődést. A róni. hath, egyház tette az első kísérletet arra, hogy átvigye az életbe a keresztyénség azon alapgondolatát, hogy a szellem több a testnél és hogy egyedül a mennyeinek, érzék fölöttinek van feltétlen becse. Klasszikus kora a XI.—XIII. századokra esik, mert akkor nyilvánul meg legtisztábban spirituális (szellemi) és aszketikus vonása. Az egyház kiterjedésével azonban mindinkább megalkuvásokra kényszerül és lassan-lassan eltér a kér. szellem tisztaságától. (Judaizmus, paganizmus). Legjellemzőbb tana az egyházról szól. E szerint maga Krisztus urunk látható egyházat alapított, melynek fejévé Pétert tette és ez az egyházfői hatalom róla átszállóit mindazokra, kik őt a római püspöki széken követték. Ezek a római pápák. Ez az egyház fölismerhető, fogyat- kozhatatlan, csalatkozhatatlan és egyedül üdvözítő. Az egyház tagjának (laikusnak) pedig hinniök kell mindazt, ami Isten Írott vagy hagyományozott igéjében foglaltatik és amit az egyház tanítóhivatala által Istentől kijelentett igazság gyanánt elébe ad. A protestantizmus a róm. katholicizmus ellentéteként keletkezett. Kiemeli a vallásos meggyőződés személyes szabadságát és a vallási külsőséggel szemben a bensőségre vet súlyt. Nem akar nagy tömegeket kielégíteni, ahogy azt a katholicizmus teszi, hatni igyekezvén külső ékességekkel, szép formákkal és vonzó titokzatosságokkal, hanem az egyeseket tartja szem előtt és ezért öntudatosan gondolkozó embereket kíván meg. így bár elismeri, hogy a kér. élet megvalósítására külső intézmény (egyház) szükséges, de azt nem tartja olyan fontosnak, mint a katholicizmus, hanem csak az igazi, a láthatatlan egyház utegyengetőjének tekinti. A lényeges nála, hogy a hívőt közvetlenül az Istennel, a Krisztussal hozza kapcsolatba. Ezzel megszünteti a katholicizmusban fennálló különbséget közönséges és magasabb erkölcsiség között, mely utóbbit a kath. felfogás szerint a szerzetesek vólósitanak meg. Ezzel szemben Luther azt hirdette, hogy a hü
