Dr. Szelényi Ödön: Az ev. keresztyénség világnézete (Budapest, 1922)

I. Elméleti rész. A keresztyén világnézet kifejtése - 7. Jézus személyisége és más vallásalapítók

13

mig egyfelől meggyőzi embertársait bűnös voltukról, másrészt azonban a szerető atya bocsánatával emeli fel őket. Jánost a pusztában találjuk, Jézust az emberek társaságában, János az aszkézist gyakorolja, Jézus is hirdeti az ön- és világmegtagadást, de a szeretet szolgálatában.

Hasonló eredményre jutunk, ha a vallásalapitókkal és erkölcstanitókkal összehasonlítjuk. Konfucse gyakorlati politikus, aki nem mindig tisztán kerül ki a politikai harcok porondjáról, aztán az ő zsémbeskedő természete merev kinai pedantizmus, kenetes tanitómodora egyáltalában nem állja ki a versenyt Jézus hatalmas komolyságával, szelíd fenségével, lángoló felebaráti sze- retetével, népies képekben és példázatokban gazdag beszédmódjával.

Buddha józan bölcs, élet- és világkerülő szerzetes, kinek alapvonása a lelki és testi tisztaság, de kiben nincsen igazi emberszeretet. Tanításában Istennek semmi szerep nem jutott, rendszere tkp az önmegváltás vallása, helyesebben erkölcstani rendszer, mely meg akar tanítani a szenvedéstől való megszabadulásra és kiűz a társaságból. Mohamed a 4 között jellemileg a legalacsonyabban áll, bar azért ő sem volt közönséges ember, Nem volt eszménykép, hanem útmutató és amit hirdetett, általában őszinte meggyőződése volt, ha olykor megalkudott is a viszonyokkal. Nem szentnek tudta magát, de igenis világprófétának. Két ellentétes tulajdonság egyesült benne: a politikus megalkuvása és a próféta rajongása. A korabeli arab vallási és erkölcsi állapjQjokkal szemben félreismerhetetlen haladást képvisel. (Mig Jézus és Buddha folyton magasabbra emelkednek, MohaTned akárhányszor méltatlan eszközökhöz is folyamodik céljai érdekében; azok tanitása a belső érzületre helyezi a súlyt, M. vallása ellenben csupa külsőség, szertartás, igazi .yilágias vallás földi vagy érzéki célokkal (paradicsom^HAmi azonban Jézusnak döntő jelentőséget biztosit, az a hivatás, amelyet a maga személyének tulajdonit. Konfucse mindig a régi világra hivatkozik, Buddha a 4 igazságra utal, M. Alláh akaratát jelenti ki, Jézus ellenben „az ut, az igazság,az élet“. — Tehát csak ő általa juthatni az Atyához, az Isten országába. Messiási öntudata azonban tisztán szellemi volt, nem a