Geduly Lajos: Evangéliumi keresztény vallástan - A népiskolák felsőbb s a középiskolák alsóbb osztályai számára, ugyszintén ismétlősöknek s konfirmandusoknak (Ujpest, 1898)
Második rész: Egyháztörténet
53 fegyvert fogván a protestánsok mellett, a királyt a linczi béke megkötésére kéuyszeritette 1645-ben, mely 1647- ben törvénybe iktat látott s mely a bécsi békét megerősítette; csakhogy 400 jogtalanul és erőszakkal elfoglalt templom helyett csak 90-et adott vissza a protestánsoknak. Leggyászosabb korszakát élte magyarhoni protestáns egyházunk I. Lipót király alatt. Ó is a jezsuiták neveltje volt, kiknek akkor Magyarországban igen nagy hatalmuk és befolyásuk volt, annyira, hogy nemcsak az evangélikusokat akarták kiirtani, hanem még a nemzet alkotmányát is eltöröltetni. Sokan a főurak közül összeesküdtek a király ellen s ez összeesküvés igen jó ürügy lett a protestánsok üldöztetésere. Az összeesküvés tagjai ugyanis mind római katholikusok voltak, mégis miként egykor Nero pogány császár a keresztényekre fogta Róma városának felgyujtását, őket iszonyú kegyetlenséggel üldözte, kínozta, kivégeztette ; a nem keresztény érzületü jezsuiták a protestánsokra fogták az összeesküvés biinét s lett erre nagy hajsza, embervadászat. Sze- lepcsényi, a római katholikus egyháznak akkori prímása, 400 evangélikus lelkészt idéztetett a nagyszombati, — majd a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé s ki sem hallgatva őket, felségsértéssel, hazaárulással vádoltatva, börtönbe hurczoltattak. Sokan meghaltak a kiállott kínzások miatt, mások idegen országba, keresztényebb érzületü emberek közé mentek, a megmaradtak pedig, kik hitükért és egyházukért állhatatosan állták ki a legnagyobb szenvedéseket, mint közönséges gonosztevők olcsó pénzen a nápolyi gályákra adattak el gályaraboknak. Útközben többen meghaltak a nagy megaláztatástól s kimondhatatlan kínzásoktól, egy megmenekült, a többi a nápolyi evező csónakokhoz (gálya) lánczoltatva, nap hevében, éjszaka hüsében, száraz kenyéren és sós tengeri
