Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1892-04-01 / 9. szám
179 Johanna papissa. Egyháztörténeti tanulmány. Irta: Mi halo vies Samu. (Vége.) A XV. század minden legkisebb kétkedés nélkül hisz Johannában. — Bolognában és a sienai székesegyházban a pápák szobrai között ott foglal helyet a Johannáé is, s annak daczára, hogy három Siená- ból származó pápa ült a pápai széken, ezek egyike sem gondolt a szobor eltávolftására, a csak Vili. Kelemen kívánságára 1600-ban váltották fel Zachariáséval. A pápai mindenhatóság ellen intézett támadások alkalmával többször történik hivatkozás Johannára. Így Húsa kostnitzi zsinaton Ágnes esetét is felhozta tanának bizonyságául s a sok „zsinati atya“ közül egyikneji sem jutott eszébe ezt megczáfolni — jeléül annak, hogy ők is hittek a történet valódiságában. — tíerson, a párisi egyetem kancellárja Johanna ecetével kívánta bebizonyítani, hogy az egyház tévedhet. — Leghívebben tükrözi vissza e kor gondolkozásmódját — t. i. Johannát illetőleg — Korner Henrik, a ki csodálkozik azon, hogy hogyan tudta egyik elődje, Herforti Henrik dominikánus (1350 körül) a történetet szándékosan elhallgatni?— Aeneas Sylvius nem hitt ugyan a történetben, de határozottan ellene sem nyilatkozott, mig kortársa Torquemada bíboros köztudomásúnak mondja Johanna esetét. A legtöbb író nem elégszik meg azzal, hogy Johanna esetét egyszerűen tudomásul veszi, hanem következtetéseket vonnak belőle, mentegetik Johannát s védik az egyház eme tévedését. — így pl. S. Antonius dominikánus (a XV. sz. közepén) azt hozza fel az egyház védelmére, hogy hiszen az egyház ekkor sem volt egyházfő-, t. i. Krisztus nélkül. Chalconcondylas, görög történetíró (a XV. sz. második felében) Johanna esetéből arra a megnyugtató következtetésre jut, hogy ily botrány, csak a Nyugaton fordulhat elő, hol a papok borotválkoznak. — János, chiemsei püspök Ágnes esetében annak bizonyságát látja, hogy a pápákat olykor rossz szellemek vezérlik. lö* fiiiinunmnniTUTTTniiiiiiimmmmnimM THEOLOGIA. j
