Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-11-01 / 4. szám

74 ' kodni, hogy a nyáj ne maradjon pásztor nélkül; ismételten meghívja Fochter Farkast s midőn ez hosszabb ideig vonakodik, egyenesen arra figyelmezteti, miképen felelhet meg Isten előtt arról, hogy a tévelygő juhokat a farkasokhoz engedi szaladgálni. Fochter végre 1555-ben elfoglalja hivatalát s ezzel nagyjában befejezettnek tekinthető Sopron reformátiója. Nem akar ez annyit mondani, mintha már minden izében rendszeresen véghez vitt átala­kulást tapasztalhatnánk; hiszen ez lehetetlen is volna. Még hosszú idő telt el addig, mig a katholikus burok egészen lehámlott a pro­testáns magról. Ez időben a szétválásnak még semmi nyoma. Fochter evangélikus ember létére városi pap; a keresztelést, esketést, temetést még sokáig katholikus rítus szerint végzik; a katholikus kisebbség később is mindig zavartalan vallás-gyakorlatot élvez s a tanács min­denkor oda törekszik, hogy zsurlódások elő ne forduljanak; e végből mindenkor felelősségre vonja a prédikátorokat, ha a katholikus test­vérek ellen szólnak. Mind ez csak a protestántizmus javára szolgált; mert a zavartalan egyetértésben akadálytalanúl terjedhetett s midőn 1565-ben G-erengelt hívták meg a soproniak, az evangélikusok oly túlnyomó számmal voltak, hogy a ferencziek templomát és a Szent János-kápolnát kivéve minden templomban ők tartották istentisz­teleteiket, és pedig úgy, hogy a Szt. Mihály-tempiomot közösen hasz­nálták a katholikusokkal; a Szt. György-, Szt. Erzsébet-1) és a Szt. Lelek-templomba csak az evangélikusok jártak. Ez utóbbiban 1568 -óta külön magyar prédikátor működött, de később e templomot a katholikusoknak adták át kizárólagos használatra; ettőlfogva az ide sereglő magyar híveknek a Szt. Jakab-kápolnát2) nyitották meg. Gerengel 1565—1570-ig oly áldásos munkásságot fejtett ki, hogy őt tartja a közvélemény a soproni evangélikus gyülekezet megala­pítójának s ha ez nem is áll a szó szoros értelmében, mert már előtte 15—20 évvel díszlett, itt a protestántizmus; de az kétségtelen, hogy csak Gerengel juttatta ezt a híveknek igazán öntudatára. Ha előtte mások a jó remény fejében plántáltak, úgy ő volt a jó kertész, ki buzgón öntözgetett, nyesegette a vadhajtásokat s oltogatta a felszök­kent fába a termékeny gallyak? t. Agendája és kátéja tovább egy századnál használatban volt nemcsak itt, hanem más gyülekezetekben is. Jeles szónoki tehetsége s lelkipásztori működése pedig hosszú ideig felejthetetlenné tették a soproni hívek szivében; talán azért is, mert a csakhamar bekövetkezett sanyarú időkben lelkűk a boldogabb múlt emlékeiből táplálkozott. 0 Kórházi templom az Ivoa-hidon ; — már nem áll fenn. 2) A Szt. Mihály-templom tőszomszédságában; nem régen restaurálták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom