Gondolat, 1891-1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1891-11-01 / 4. szám

az egyházi viszonyok kedvező alakulásai szülnek és nevelnek fel. Anyagi és szellemi erő együttes üsszemiiküdése szükséges ahhoz, hogy egészséges irodalmi fejlődés induljon meg akármelyik ágában az ismereteknek. Már pedig ami egyházi életünk eddigelé csak nem egészen híjával volt azon feltételeknek, melyek között a szaktudomány virágozhat. — Szegény és erőtelen az egyház és széthúzó, partikularisztikus traditiők bilincseibe van verve, mely körülmények között egyes autodidactusok mindig találkoztak, de egységes tudományos közszellem ki neu» fejlődhetett Nem képződhetett ki szélesebb körű olvasó közönség, mely egyfelől anyagi bázisa, másfelöl erkölcsi támogatója az irodalmi munkásságnak ; nem volt egyesületi élet, melyben tisztuljanak, újabb alakokat öitsenek az elhintett eszmék ; nem voltak kellő számú iskolázott írók, kiknek ellentétes vagy össze- mííküdő munkássága képes legyen tudományos közszellemet teremteni és fenntartani. — S valljon nem ámítanók-e magunkat, ha azt állítanék, hogy mind ezek most másként vannak; tagadhatjuk-e. hogy egyházi irodalmunk egészséges fejlődésének emez akadályai most nincsenek meg? Ha javult is némileg a helyzet, de nem sokkal. Es mi változtatna a helyzeten, vagyis az egyházi irodalom felvirágzásának mi a legfőbb tényezője? Első és legfőbb tényezője: az olvasó közönség. Ámde ezen olvasó közönség legnagyobbrészt a papok közül kerül ki, kiknek szerény jövedelmük mellett nagy feladatuk családjuk fenntartásáról gondoskodni, úgy hogy a mindennapi szellemi táplálékra : az egyházi lapokra, ritkán egy-egy tudományos munkára csak úgy tehetnek szert, ha többen állnak össze és együttesen rendelik meg azokat. Irodalompártoló s az egyházért lelkesülő világi uraink alig mehetnek e nemben számba. Az egyházi elemek száma e tekintetben úgy viszonylik a világi elemekéhez, valamint 20: 1-hez. — Ily körülmények között a békességet, csendet és a bizonyos tisztességes jólétet megkívánó, — egyházi életünk számára egy jobb, szebb jövőt előkészíteni hivatott tudomány valljon megindulhat-e ? Nem indulhat és így nem is haladhat. Már pedig a protestantismus mi voltával és életfeladatával a legszorosabban egybefügg a folytonos előhaladás, az igazság után való szakadatlan törekvés ; mert az ád neki léteit, az virágoztatja fel, az juttatja győzelemre s biztosít neki társadalmi befolyást most és a jövendőben. — Ezen folytonos előhaladás pedig nem képzelhető a tételeket előre megállapító aprio- ristikus dogmatismus érvényesítése által, miként ezt tette a róm. katíiolikus egyház a tridenti zsinaton hozott kánonaiban, melyek az ellenkező véleményekre kárhoztató Ítéletet mondtak. — De még ennyire nem akartam menni. — Maradjunk csak egy kissé felvett