Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-11-01 / 11. szám

65

szabad kezünkből kiereszteni. E szempontból fogtam » könyv tüzetesebb tanulmányozásához. Szorosabb értelemben véve azonban a könyv* inkább református testvéreinkre nézve bir értékkel, azért a r(Jon- dolat“-unk számára kiválogattam azon részletek ismertetését, melyek ránk ág. b. evangélikusokra közelebb vonatkozásokkal bírnak. E részletek leginkább az uniótörekvésekre vetnek világot.

Mindenek előtt érdekes a könyvnek az akkori erdélyi református püspök általi jóváhagyása, melyből kiviláglik, hogy nem csak uniótörekvésekből, „hanem tényleges unió-szinezetíi állapotokról is lehet szó. A püspök ugyanis ekként írja alá az appro batiót: ,,l)cáki .lósef, a Kolosvári Helvetica Confessio szerint való Nemes és Népes Eklésiá- ban egyik méltatlan szolgája a Krisztusnak és az Erdélyi azon Confession lévő Sz. M i nis t éri um na k és egynéhány Lutherano- Evangelico Eklésiáknak is Superintendence.“ Közelebbi adat nines a könyvben, de valószinű, hogy ezen egynémely lutheránus gyülekezet alatt azon erdélyi magyar gyülekezeteink egy része értendő, melyek most a brassói magyar egyházmegyét képezik. Hogy vájjon a kényszerhelyzet, vagy más volt-e ezen egyaeiilés oka, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy egyházjogi ténynyel állunk szemben, nemkülönben az is, hogy a lutheránus gyülekezetek ez egye-^ sülés daczára is megtartották confessionalis jellegüket.

Ez az egyik. Mindenesetre érdemes tárgy a tyvábbi kutatásra. A következő részlet egyelőre — bár homályos — mégis némely világot vet a háttérre.

*

A második érdekes dolog ránk nézve Nádudvari Péter müvében az V. tanítás, mely szól: „A’ vallásbéli fundamentális Articulásókról.“ Érdekes e tanítás egyrészt azért, mivel kitűnik belőle, hogy miként gondolkozik ezelőtt 170 esztendővel*) egy református prédikátor a mi tanainkról, s másrészt azért, mert a beszéd egy kis bepillantást enged az akkori viszonyokba.

Minden tanítása Nádudvari Péter uramnak egy felvett „Szent Letzkéu-ből kiindulva kezdődik egy „elől-járó Beszéd“-del, melyhez egy jó részletes „Magyarázat“ csatlakozik. Ezt követi rendszerint a „Tudomány“ czímű rész, mely néha főtétellel, néha a nélkül, de mindig 2 vagy 3^olykor több részű partitióval ellátott tulajdonképeni tárgyalás. A beszédet rendesen az „Alkalmaz*) Ilogy miért mondok 170 esztendőt és nőm 140 esztendőt, azt alább fogom megokolni. • S.