Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)

1887-02-01 / 2. szám

28

törekvése, a külerő egységes összpontosítására irányult igyekezete szülte ama világhódító hadjáratokat, melyek a népek kölcsönös érintkezése folytán a különféle nemzeti és néposztályi műveltségi fokokat lassanként egy általánosabb, egységesebb képzettséggé olvasztották egybe. E magasabb egység végre a görög nyelvnek általános ismeretében s világnyelvvé való emelésében nyilvánult. Nagyban hozzájárultak a közművelődéshez költők, bölcsészek, a kik lerontották ugyan az ősi vallást, de épp ezen munkájok az erkölcsi, aesthetikai elvek tisztázását kívánta meg. Ezen elvek ismerete nem maradt a magasabb osztályok kiváltsága, leszivárgott a nép közé is, úgy hogy teljes hitelt érdemel Quintilián szónok tudósítása: „Földmivelőink közül is csak kevesen vannak, a kik a dolgok természetszerű okairól valamit ne tudnának vagy azokat nem kutatnák.“

A reformáczió is bizonyos fejlettségi fokot tételezett fel a népnél, mely első sorban csak tan alakjában ismerhette meg az új életet. Már a keresztes hadjáratok is nagyban elősegítették a látkör ki- szélesbitését; a törökök ellen intézett támadások közelebb hozták egymáshoz a keresztyén népeket, mi a gondolatok kölcsönös kicserélésével járt. A műveltség emelése körül itt is főleg költők szereztek érdemeket, nemesebb izlésök jótékonyan hatott a népre. A felvilágosodás terjedését nagyban előmozdítá a csak nemrég feltalált könyv- nyomtatás és az anyanyelv használata. Mindkettő számos kevéssé ismert vagy tán egészen elrejtett kincset, szellemi tárházat tett hozzáférhetővé, mely még a tétlen vagy ököljogi perekben foglalatos nemességet is vonzotta. A nemzetiség hadi dicsőség mellett szellemi képzettségre is vágyott s a tudományosság tekintélyét legalább is egy színvonalra emelte a származás előjogaival.

így a tudományoknak, költészetnek is jutott sajátlagos úttörő munkásság. De még az ipar és kereskedelem is hasznos körülményekkel szolgált a keresztyénség első hirdetőinek, midőn messzeterjedő üzleti összeköttetések által sivatagokon, tengereken át megkönnyité, tehát élénkité a közlekedést s lehetségessé tette, hogy az üdv messze tartományokba is elhasson. A 15. században hasonló tényezők szerepelnek. A kor egyik fénypontja a műipar fellendülése; Németország kereskedelme virágkort élt; a kettő gondtalanabb anyagi viszonyokat teremtett, melyek a harczvágyat csökkenték; hozzájárult a póstaügy kezdeményezése s az országutak nagyobb biztonsága és ezek mind együttvéve nagy mérvben elősegítették Luther tanainak gyors elterjedését.

A jó föld azonban még nem elég biztosíték, hogy az elhintett mag terebélyes fává növekedhessék, a fiatal hajtás könnyen elpusz-