Gondolat, 1887 (8-9. évfolyam, 1-12. szám)
1887-01-01 / 1. szám
I * mondja az erkölcstelen cselekedetet is, ha valamely testi vágyának kielégítésére szolgál s ez által gyönyört okoz. E tannak a gyakorlati életbe való áthelyezése a legnagyobb boldogtalanságot, a legnagyobb nyomort vonná maga után. ’ * # Nemesebb azon nézet, mely a legfőbb jót a szellemi életben keresi. A nézetek itt is eltérők. A szellem az igaz. szép és jó terén jut kifejezésre. E szerint vagy az igaz, vagy a szép, vagy a jó világában keresik a legfőbb jót. Aristoteles s követői szerint a legtöbb jó az igaz világában keresendő; az értelmi* fejlettség tökélye, legfőbb jó, minthogy az ember sajátságos lényege szerintök az értelem. Egyedül az értelem tökéletessége szerzi s tartja meg az embernek a boldogság zavartalan érzését, mert egyedül ez képes a jó és rósz megkülönböztetésére, a rósz mellőzésére, s a jó követésére. Ezen nézetben osztozik a mysti- cismus is. A mysticismus ugyanis az emberinek s isteninek teljes közösségét a magába raélyedt szemlélődésben akarja elérni. Ezen magába mélyedt szemlélet, az emberi értelemnek az isteni által való közvetlen megvilágítása volna a legfőbb jó. — Az értelmi tökéletesség nem lehet a legfőbb jó, mert ez erkölcsi jó s igy csak cselekvésnek lehet eredménye. — A mysticismus legfőbb jóját sem ismerhetjük el, mert lemondván az -értelmes reflexióról, mellőzvén minden positivumot, egyedül a képzelemre van utalva, mely pedig önkényes, egyéni, s működése rajongássá lesz, eredménye merengő quietismus. Az értelem tökéletessége után vgló törekvés eredménye a tudomány ;§ igy ez volna a legfőbb jó. Ez azonban soha ki nem menthető, ezért az ember vágyait ki nem elégíti. I)e nem is foglalkozhatik minden ember a tudománynyal ; a legnagyobb rész ki volna zárva a legfőbb jóból. A másik tér, melyen az emberi szellem érvényre jut. a szép • tere. A szép oly dolog, melyben valamely nemes eszme megfelelő alakban áll előttünk, kellemes benyomást gyakorol a szellemre. Az ember a szépben gyönyörködik, iránta erős vágyat érez, épen mert kellemes érzéseket szül benne, üdítőleg, erősitőleg hat reá. S az emberben él azon törekvés,* hogy ezen vágyát kielégítse, azaz hogy a szépet megvalósítsa. E törekvés eredménye a művészet. Sokan a művészetben vélik feltalálhatni a legfőbb jót. Ezt látjuk a római s görög világnézetben. Ha a művészet volna a legfőbb jó, igen kevesen le/inének részesei. Hány ember nem képes felemelkedni az érzelem oly tiszta tökélyére, hogy élvezetében semmi sem zavarja meg, s mily csekély azok száma, kik a szépet önerejükből meg is tudják .valósítani. Sokrates az erényt, az akarat tehetségének eredményét mondja a legfőbb jónak. Az erény nem lehet az embernek végczélja, csak
