Gondolat, 1881-1882 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1881-11-01 / 3. szám

van a lélek minoinüségéro; nem születvén tehát, nem is pusztul el; 2) az pedig sziutén nem áll, hogy a lélek fájdalmat érezzen, mert itt csak a szellemet értjük, melytől minden vágy, szenvedelem, tehát megbetegedési lehetőség is távol van, mely tehát halhatatlan.

A bizonyítékok második csoportja is evvel végét éri. A lélek, — 1) miután magától mozog, s igy a mozgásnak soha meg nőm szűnhető princípiuma; 2) miután működései: emlékezet, gondolkodás, feltalálás isteni erőn alapúinak; 3) miután állománya az istenekével azonos; 4) miután természete egyszerű, vegyitetlen, igy fel nem boraolható, s végül miután az, mit Panaetius ellene hoz föl, hogy szülotik s fájdalmat érez, nem áll, — el nem veszhet, tehát örökké való, halhatatlan.

De Cicero nem elégszik meg avval, hogy a halhatatlanságot bebizonyítja. Arra, hogy a lélek halhatatlan — úgymond — a természet utal, de hogyan, hol fog ekkor a lélek lenni, arra az ész tanít. Elébb e létképzetek rövid történetét vázolja. Az ész ignorálása szülte a hajdan- kor meséit, az alvilágot, annak szörnyeit s a tőlük való félelmet olyannyira, hogy holott tudták, hogy a test megégettetek, mégis azt hitték, hogy az alvilágban van, az árnyképeket beszéltették, pedig hogy lenne a szó nyelv, szájpadlás nélkül lehető. Ok még fel nem emelkedtek volt a lelki szemlélethez. Phcrecydes volt az első, ki a lélek halhatatlanságát kimondta, mely gondolatot Pythagores felfogott, Plátó tőle elsajátított, 8 a mit amaz csakúgy odavetett vala, azt fontos bizonyítékokkal erősítette. Platóval egyetért ő is, s az.állapotot igy gondolja.

A fold a világ középpontja, az 4, inindont alkotó elem composi- tuma, melyek egymással osztakoznak: a föld és a viz önhajlammal és súlylyal egyenes irányban a földre és tengerbo tartanak; a másik kettő, a tűz és levegő az ég felé törekeditek, akár felsőbb mivoltuk, akár a nehezebb testek űzik fel. így hát akár levegő, akár tfiz u lélek, felfelé fog szállani; ha pedig szám a lélek, vagy ama ötödik elein, sokkal tisztább hogy8cm fel no emelkedjék lehető távolra a földről. Már pedig kell, hogy ilynemű legyen a lélek, mert mi más ? Oda jutunk, hol Empo- doclc8 állott és a többiek. Pedig a Diccarchus-fóle elméletet megdönti egy fájdalomérzet, Aristoxenus harmóniájára azt mondjuk, hogy ilyen lélek nélkül nincs is; Demokritot szintén helytelenítjük, oly kis testecs- kék, hogy képezhessenek heves, lélegző lelket! Megkell tehát a legelőbb felhozottaknál maradnunk. Közelebb pedig, ha a lélek cgyátalán a földi négy elem közül való, akkor Panaetiussal értünk egyet, ki szerint ez tüzes lég. Mint ilyen kénytelen magasabbra repülni, mivel a két elem fölfelé tör. így hát ha a lélek szét is omlik, annak is messze c földtől kell történnie, s ha meg is marad, e földi sűrű levegőt átfogja