Sántha Károly: Buzgóság könyve. 2. kiadás. Budapest 1912.

4. Templomban

Templomban

11

mert sötétben vakoskodnak. Vidd Igédnek szent világát, vidd Isten, a pogá- nyokhoz, hogy azok is megismervén Tégedet és szent Fiadat, dicsőítsék szent nevedet! Óh mily sokan vannak, akik nem jöhetnek a templomba, mert betegség köté őket könnyel áztatott ágyokhoz. Balzsamát az enyhületnek vidd Atyám e betegekhez, hogy örömmel adjanak itt hálát a te kegyelmednek ! Hála, hála, örök hála, hogy enge- met ide hoztál, elmémet világosítod s gyógyítgatod lelkem sebét! Legyen áldás szent Igéden s legyen áldás szolgádon is, ki hirdeti azt buzgóan!

Olyan, mint a nap és a paizs az Úristen: kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, akik járnak ártatlanságban. Óh Isten, jó Atyám, boldog ember az, akinek Benned van bizodalma! Bölcseséged és törvényed tűzoszlop a sötétségben és szerelmed szívet hevít, nemesít és termékenyít. Munkálkodjál Szentlelked-