Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Negyedik rész - VII. Temetéseik és a négy végső dologra vonatkozó énekek

666 7. A testnek és világnak Szolgálva szüntelen Csak ösztönére hallgat: Jaj annak végtelen ! 8. Megtérni egyre késik Egész a vénkorig, Ezért a másvilágon Méltán szomor­kodik. 9. Ó jaj nekem! kiáltja A poklok mélyiben, Mert Krisz­tusunk szavára Nem hajlott éltiben. 10. Nem menthetik ki on­nan Barátok, gyermekek, Arany s ezüst hiába: Ott nem segítenek. 11. Ha elhangzott fölötte Az Ür ítélete: Örökre a po­kolban Lesz kínos élete! 12. Ember! ne húzd, ha­lasszad Igaz bűnbánatod : Térj vissza Istenedhez, így nyersz bocsánatot! 13. Tedd ezt ma még, ne holnap: Időnk hamar telik És nem tudhatja senki, Meg­él-e reggelig! Reggeli ének. Saját dallam. (395.) 1017. Lelkem mindjárt reggel az Istent dicséri : Hogy gondom viselte, hálát adok néki. 2. Mert az elmúlt éjjel szentséges kezével Ügy őri­zett engem, hogy bizton pi­hentem. 3. Friss erővel s kedvvel indulok utamnak, Hogy hasz­nára legyek másoknak s ma­gamnak. 4. Adj, Uram, készséget szolgálhatnom néked Hűség­gel mindenben itthon s ide­genben. 5. Küldd le angyalodat: vi­selje gondomat, Mint az anya védi gyermekét, mert félti. 6. Ha majd a nap leszáll s az éjtszaka beáll: Mindentől megóva ringass szép álomba! 7. S ha napom és éjem tel­jesen leélem: Adj nekem jó véget s örök dicsőséget, 8. Amit elrendeltél s ma­gad készítettél Ügy, amint ígérted: végy magadhoz, kér­lek! 9. Ének hangzik itten: Szent, szent, szent az Isten! Jöjj hamar, segítőm, várlak, Üdvözítőm. 10. Mikor elközelgesz s fel­hőben jövendesz Hozzánk hatalmaddal, angyali szózat­tal: 11. Add, hogy akkor én is te eléd állhassak, Az okos szüzekkel tehozzád juthas­sak; 12. Az ítélet napján jobbod felől üljek S választottaid­dal e hangnak örüljek: 13. Jöjjetek, áldottak, or­szágom tiétek, Amit érde­memmel szereztem tinéktek! 14. Hiszem, hogy ez végig ekképen történik : Ezért, Uram, téged örökké dicsér­lek! Vasárnap esti ének. Dallama: Mily csodásan ébrednek. (286.) 1018. Ei „lmúlt már va­sárnapom, Az Ür minden bánatom Terhét megoldotta: Megszentelt az Igével, Meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom