Vietórisz József (ford.): Cithara sanctorum. Régi és új egyházi énekek. (Budapest, 1935)

Első rész - VI. Böjtiek, Krisztus Urunk szenvedéséről és haláláról

lOS 9. Ö csodás megaláztatás! Ó fájdalmas megkínzatás ! Most látszik meg valójába' Isten igazságossága : Nem bocsátott meg Fiának, Hívei szószólójának ! 10. Ne feledjük, mily sorsunk lett: Nem aranyon váltattunk meg, Sem egyszerű ember révén, Hanem Isten Fia vérén; Ő fizetett meg busásan Bűneinkért, hogy megváltson. 11. Mi neki csak gondot adtunk, Vállára csak terhet raktunk; Hagyjuk el már a gazságot, Tobzódást és hazugságot; Mint test szerint cselekedők, Ne feszítsük újra meg őt! f 12. Ö Jézusunk, mi Mesterünk És megváltó Úristenünk ! Hozzád, a megsegítőhőz, A miértünk szenvedőhöz Menekülünk, téged vallunk, Mert tebenned van bizalmunk. 13. Minden igaz gyermekedet Gyógyítsa meg a te sebed S drága véred, a szentséges, Mely üdvünkre elégséges ; Emeld fel az elbukottat, S tisztítsad meg országodnak. 14. Életünkben, halálunkban Tarts meg minket oltalmadban, Légy kegyelmes megsegítőnk, Ő jóságos Üdvözítőnk, S bűneinktől feloldozva Vigy be örök hajlékodba! Tranovszky György. Saját dallam. (106.) 178. LLmlékezzünk rá mi hű keresztyének, Hogy szenvedt az Ür sok keserűséget Születésétől egész haláláig, A Golgotáig. 2. Júdás csókjáról legott ráismernek, Ezzel árulván el őt a seregnek: Azt fogjátok el, akit megcsókolok, Ezt kell tudnotok! 3. Mindjárt rátörtek, mint vad oroszlánok, Futottak tőle mind a tanítványok ; Majd nagy lármával Annáshoz hurcolták S ott bevádolták, 4. Reggel Pilátus ült törvényt felette : Igaztalanul végig vesszőztette, Bűnvád alatt áll, rá ez a sors vár ma, Az ég Urára. 5. Három óra volt; zúg a tömeg nyersen: Nem akarjuk, hogy megmenekülhessen; Ez Isten Fiát, mint magát nevezte, Feszítsd keresztre ! 6. Éles tövisből koronát kötöttek, Urunk fejébe nyomták a dühödtek, S körülhajoltak, így csúfolva meg őt, Mint király előtt. 7. Hatkor indult el s vitte a keresztjét; Ruháját róla a zsidók leszedték ; Megfeszítették, és az eltikkadtnak Ecetet adtak. 8. Lelkét Atyjának ajánlotta, s végül Meghalt. És íme a nap elsötétül, Földrengés támad kilenc óra tájba', Volt oka rája. 9. Nikodémus és József Krisztus testét Óhajtották, hogy magukkal vihessék; És ezt Pilátus, mert Isten akarta, Meg nem tagadta. 10. Este felé a keresztről levették Az ég Urának kiszenvedett testét; Anyja a