H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)

II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer

egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében"; „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala."

1

6 Az éneklés teológiai alapját képező fenti versek többféleképpen is megjelentek a kor irodalmában. Zwingli például Kol. nyomán (szívvel kell énekelni, nem fennhangon, szájjal) utasította el az istentiszteleti éneklést.

1

7 A két bibliai hely adta a levélbeli szent igét a perikópa szerinti - Vízkereszt utáni 5. vasárnapon, illetve a Szentháromság-nap utáni 20. vasárnapon. Ennek megfelelően, mint a források között láthattuk, a vasárnapi epistolákat magyarázó művek a fenti ünnepeknél érintették az éneklés kérdését. így például Enyedi György hosszú prédikációban magyarázta Kol.-1. Angliában többször is megjelent az a mű, amely öt prédikációt szentelt Ef. magya18 rázatának. Kőszegi Gáspár István osgyáni evangélikus lelkész 1659-ben elmélkedéseket írt Ef. 15-22. alapján (RMK 1. 944), amely azonban az éneklés témáját csak röviden említi meg. Előszavaink nemcsak érintik ezeket a helyeket, de van köztük olyan is, mint Huszár Gál 1574-es előszava (RMNy 353), amely elsősorban a fenti igehelyek exegézise. (Az 1545-ös, Bucer-előszavú strassburgi énekeskönyvben az előszó és tartalomjegyzék után, külön levélen következik Kol. magyarázata.

1

9 Johann Spangenberg egyik előszava szintén Kol.-1 értelmezi.

20 Cyriacus Spangenberg pedig a Cilhara Lutheriben külön prédikációt szentelt Kol.nak.) A külföldi példákkal összhangban, több énekeskönyvünkben mint mottó szerepel a címlap után Ef. és Kol. II. 1. 2. 2. Az éneklés teológiai alapjának műfajtörténeti következménye A két bibliai hely éneklésre vonatkozó korabeli teljes exegézise meghaladná e könyv kereteit. Mindössze arra a kérdésre keresem a választ, hogy a psalmi1

6 A továbbiakban rövidítve, a versek feltüntetése nélkül: Ef. és Kol. 1

7 ZWINGLI, Ulrich, 1981, 348-350. A hazai és nemzetközi szakirodalomban többször idézve és elemezve, így pl. Leiturgia

, IV, 17; PÁSZTOR János, 1993/1994, 33. 1

8 FORD, Thomas, 1653. Köszönöm Keserű Gizellának, hogy megszerezte és elküldte a mű másolatát. 1

9 WB, 586. 2

0 WB. 580-582. 42