H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének (Budapest, 2004)
II. Az éneklést és énekszerzést meghatározó követelményrendszer
- Az antitrinitáriusok elítélése, akik a psalmusokból és énekekből az Atya, Fiú és Szentlélek nevét kitörölték, és megváltoztatták a protestáns énekek szövegét T5: 424; T10: 9-10. - Antitrinitárius vitairat állítása: a reformátusok Krisztus imádásának egyik bizonyítékául a Kyrie éneklését hozzák fel - unitárius válasz erre: a Kyrie éneklése katolikus örökség, amit nem kell követni, ahogyan nem éneklik a Máriáról és a keresztfáról szóló szekvenciákat sem - T8A: 552. - Az énekeknek nagy szerepe volt a protestantizmus, tehát az evangélium igaz tudományának elterjesztésében - É5: * 3 v; E7: ()3 V; H6: 546. - A magyaroknál a reformáció az elsők között jelent meg, megelőzve a „közelebb való egyházakat" - E7: ()3 V. - A reformáció egyik fontos vívmánya az anyanyelvű istentisztelet; a missaléból és breviáriumból már a kezdetekben magyarra fordították az énekeket, himnuszokat, antifonákat, responzóriumokat 22 0 - É7: ( )3 V [Újfalvi túlzó megállapítása szerint a reformáció előtt magyar nyelven nem írtak és énekeltek isteni dicséreteket]; Él 1: ((4) v; T15: A S r, A, 2 r. - A zenészek fizetsége akkora legyen, hogy a lelkészeknek is megfelelő bér jusson - É7: ()4 V; T5: 455. - A zsinatnak és a superintendensnek tekintélyével és intésével kellene az énekeskönyveket kiadni; törekvés arra, hogy a gyülekezeti és temetési énekeskönyvek, valamint a graduálok lezárt, tovább nem bővülő gyűjteményét létrehozzák - É7: ( )3 Γ, (>4 r; É8: A 2 v; Él 1: ((4) v. Szerzőink ez esetben olyan kötelező végzést hiányolnak, mint amilyen pl. az 1619-es református dordrechti zsinat, amely kimondja: az istentiszteleten egyedül a 150 zsoltárt, a Tízparancsolatot, a Miatyánkot, a Credót, Mária és Zakariás, valamint Simeon énekét lehet énekelni. 221 Ez a szemlélet messze áll Lutherétől, aki csak azért neheztelt, mert énekeit hibásan nyomtatták ki, illetve a neve által hitelesített énekeket és énekeskönyveket az ő tudta nélkül adták ki és terjesztették. A keresztény szabadságot alkalmazta az énekeskönyv-szerkesztésre vonatkozó véleményében: „Kan doch ein yeglicher wol silbs ein eigen büchlin vol lieder zusamen bringen und das unser für sich allein lassen ungemehret bleiben ... Denn wir woltenn ia auch gerne müntze ynn yhrer wirde behalten, niemandt unuorgünnet für sich eine bessere zu machen..." ~ Később azonban az evangélikus zsinatok is szigorúbban ítélték meg 22 0 L. erről FERENCZI Ilona, 1992. 22 1 Leiturgia , IV, 54. LUTHER, Martin, 1923, 476. A temetési énekeskönyv előszavában Luther hasonló szellemben ír a dallamokról: „Doch ist nicht dis unser meinung, das diese Noten so eben müsten 91
