Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

váratlan halálnál 552 2. Eletednek minden perce Serkentésre Szolgáljon te szívednek, Hogy tisztedet buzgón tegyed S hasz­nát vegyed Tenyérnyi életednek. 3. Fut a jelenvaló óra, Fordítsd jóra, Csak ez van hatalmadban ; A jövendőnek forgása És folyása Nem áll rajtunk s rejtve van. 4. Ki az ifjúság tüzével S erejével Dicsekszel most nagy bátran, Mint tört nádszál könnyen eldűlsz, Meghidegülsz Egy váratlan órában. 5. Ki a szerencse fényében, Bőségében Élsz most szíved vágyának : Kincsed haláltól meg nem ment, Nem áll ellent A balsors csapásának. 6. Oh szenteld hát Istenednek És tisztednek, Em­ber, minden órádat. Máról el ne halogassad, Most folytassad Reád bízott munkádat. 7. Teremtődet féld és szeresd, Kedvét keresd Él­ted minden rendiben ; Tőle soha el ne szakadj, Helyet ne adj A gonosznak semmiben. 8. így megtért lelkednek nem árt, Nem hozhat kárt É földi kimúlásod ; Sőt ajtót nyit jobb világra, Boldogságra Végzett pályafutásod. Dt. 577. Zathureczky Sámuel győri kántor (1811) Dallama : Teremtőm, én Istenem. (204) MQ Különféle módokon Látogat el hozzánk Ha­0&.&. ragjában a jó Isten, Még halált is hoz ránk. 2. Bizonytalan e földön Minden boldogságunk, Mikor nem is gondolunk rá, Meg kell tőle válnunk. 3. Eszünk nem is tagadja, Velünk se lesz máskép, Életünkkel fizetünk a Földi boldogságért. 4. Sok és súlyos eszköze Van itt a halálnak: Tőrvetéssel közeledik, Alattomban támad. 5. így, mielőtt halálunk Elragadna minket, Szük­séges, hogy felismerjük Súlyos vétkeinket. 6. Trónja elé borulunk Az égi Felségnek S kér­jük őt, hogy állja útját Minden nehézségnek. 7. Igyekezzünk előre Készítni lelkünket, Ne ha­lasszuk megkezdését Mi megtérésünknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom