Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

lelkész felett 553 8. Mondván: Urunk, Istenünk, Kit dicsőítettünk: A mi gonosz tetteinkkel Sokszor megsértettünk; 9. Végy fel, Urunk, bennünket Szent közösségedbe S holtunk után vezess minket A te örömedbe ! Tr. 915. F V. J. Piszár Trnka János. Lelkész felett. Dallama: Mind jó, amit Isten tészen. (135) pQ > Zokog az Ür árva nyája, Gyászba borult OL·

1*. Sionunk, Hogy az Úrnak hív szolgája, Ami bölcs s jó pásztorunk (főpapunk) Tőlünk a szent Helyre felment; S befejezvén munkáját Megnyerte koronáját. 2. Nemes harcát megharcolta, Megfutotta pályáját, Igaz hitét megtartotta, S elnyerte koronáját, A szentekkel, Hív lelkekkel Imádja teremtőjét, Áldja Üdvözítőjét. 3. Lerakta földi terheit Romlandó sátorával, Elhagyta számos híveit, Kiket bölcs tanácsával Vezetgetett S édesgetett A jó pásztor módjára, A boldogság útjára. 4. Elment, de szép nap módjára Tűnt el szemeink elől, Világának , szép sugára Ránk fordul nyugta felől. Emlegessük És kövessük Tanácsit s nyomdokait, Úgy tiszteljük hamvait. 5. Bocsássuk el nyugalmára Ε kegyes vezérünket, Égi Atyánk oltalmára Bízzuk bús seregünket. Van ránk gondja, Maga mondja, Nem hagy minket magunkra, Vigyáz árva nyájunkra. 6. Kérjük is jó Istenünket, Ki őt tőlünk elvette, Vigasztalja meg népünket, Ha megkeserítette. Adjon azért Új bölcs vezért, Törölje le könnyünket S üdvözítse lelkünket. Mg. 101. Dallama : Uram, hallgass meg. (208) nnr Meghalt a pásztor, itthagyja a nyájat. Ο A 3. Atyánk, tanítónk, nem halljuk már szavad!