Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

küzdelmes élet utän 543 föld, te hű, te jó anyám: Hű kebeledre békével Megyek pályám végeztével. 2. Mint néz az útján elfáradott Vándor az út végcéljára; Mint vár a munkában izzadott Munkás a nap lenyugtára ; Engem is oly nyugodalom Vár benned, csendes sírhalom. 3. Küzdöttem, harcoltam eleget, Terhes pályám megfutottam, A halál nem hoz rám félelmet, Mert hitemet megtartottam, S az a szent hit biztat engem : Dicsőbb élet vár a mennyben! 4. Hozzád térek már, élet Atyja, Levetvén éltem igáját; Te hívsz, s ím gyermeked elhagyja Kész szívvel földi munkáját. Pihenés a lelkem vágya, Isten hozzád, földi pálya ! Bcs. 277. Haan Lajos. Eredeti dallam. (241) ΟΛ7 Elvégeztem életemet Ε nyomorult világban. OU/ . Lelkem elhagyván testemet, Helyetlel mennyországban. Most kezdődik boldogságom, Én Uramnál, Krisztusomnál Örökké tart vigasságom Lelkem megtartójánál. 2. Porrá lesz ugyan porrészem, Minthogy porból vétetett, De mennyei formát vészen Az elromlandó helyett. Ott lesz helyem dicsőségben, Hol könny nem hull, bú, gond nem sért, Angyalok közt fényességben Áz Úr Jézus Krisztusért. 3. Nékem ezt a boldogságot Elkészítette Isten, A testi halandóságot Majd levetkezem itten. Koporsóban hagyom a bajt S mindazt, mi rajtam földi volt; A bűnt, a sok sírást és jajt, Mind elfedi a sírbolt. 4. Oh hát siralmas szózatok, Sírom partján szűnjetek ; Én kedvesim, ne„sírjatok, Isten lesz tiveletek! El kell válnunk, 0 akarja, Amit ő tesz, az bölcs és szent; De bízzatok, erős karja Újra egyesít ott fent! Dt. 552. Gusztáv A. halálára írt ének, 1632. Körnigh Lajos.