Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

Β. I. Kezdő és befejező énekek

DICSÉRETEK 51 tesz mindenekkel; Ο minden áldások Atyja, Csupa jóság, szeretet, Ki engem bölcsen vezet Es hű szívét hozzám hajtja. Minden elhagy, elfeled, Isten végnélkül szeret. 2. Mint ahogy a sas kicsinyét Szárnyával betakarja, Engem is oly híven megvéd Az Úr hatalmas karja. Már első percemtől kezdve, Midőn életet adott, Áldásit, mint harmatot, Reám bőven hintegette. Minden elhagy, elfeled, Isten végnélkül szeret. 3. Ha a szenvedés szememből Fájó könnyeket fakaszt, Segedelmet küld a mennyből S jókor elfordítja azt. Ború után az ég derül, A viharos, zord telet Felváltja a kikelet, S a hivő szív újra örül. Minden elhagy, elfeled, Isten végnélkül, szeret. 4. Nem kímélte szent Fiát sem Ο nagy szeretetében, Kárhozatból hogy kimentsen, Odaadta énértem. Oh nagy az Isten kegyelme, Melynek csodás mélyére, Bármint kutat, nem ér le Az emberi véges elme. Minden elhagy, elfeled, Isten végnélkül szeret. 5. Lelke hűséges vezérem, Kit mellém őrül adott, Míg örök hazám elérem S itt hagyok bút, bánatot; Ki meggyújtja hitem lángját S biztat, hogy éltem Atyja Gyermekét el nem hagyja S elveszi a sír fullánkját. Minden elhagy, elfeled, Isten végnélkül szeret. Zábrák Dénes. Gerhardt Pál. (1607—1676). Eredeti dallam. (26) á< Dicsőült helyeken, Ott, hol virágzik az Éden, 7*' • Akik vigadoztok Az Istennek közelében, Az Űr nevét a magasságban, Szent és ártatlan boldogságban Magasztaljátok vígasságban ! , 2. Kit be nem foghatnak Mind az egeknek egei, Áldjátok angyalok És minden ő seregei; Kik tündököltök fényességben, Nap, hold és csillagok az égen, Dicsérjétek őt felségében. 3. Dicsérjétek Istent, Oh ti magasságos egek, Fel4*