Evangelikus keresztyén énekeskönyv (Szarvas, 1937)

IV. Temetési énekek

528 FIATALOK FELETT Dallama: Jézus Krisztus, én életem (226) ΤΡΩ Ifjúságban ha meghalok S mindent, mi ked/OU. veS

j itt hagyok, A sírba vetem ágyamat, Ott megtalálom nyugtomat. 2. Az Isten hív, őt követem, Bár ez élet kedves nekem. Ε földön is ő volt atyám, A sírban is lesz gondja rám. 3. Szüleim, Isten veletek! Oh ne bánkódjék szívetek. Bár mostan nehéz gyász borít, Vigasztaljon az égi hit. 4. Letettem már súlyos terhem, Szenvedés nem gyötör engem, Jó lesz a sírban pihenni, Odalenn már nem fáj semmi. 5. Hogy énhozzám jók voltatok, Hűségesen ápoltatok, Istennek áldása legyen Szíveteken, élteteken! 6. Isten veletek, társaim,! Járjatok Isten útain! Mindent őtőle várjatok, Áldja meg fiatalságotok. 7. Földi sorsunk ő forgatja, 0 életünk kegyes atyja. 0 áld, míg életben vagyunk És üdvözít, ha meghalunk. Mg. 58. Elefánt M. Dallama: Elég immár. (242) Eljött végem, Itt kell hagynom ifjan Ezt a • szép világot; Meg is nyugszom, Testem nem érzi már A nyomorúságot: Lelkem együtt lesz Jézusommal, Az én jóságos üdvadómmal; Éljött végem. 2. ím búcsúzom, Drága, jó szüleim, Itt hagylak titeket. Elaluszom; Eljött végső órám, Ég áldja éltetek. Majdan a szépséges mennyekben Élünk örökké szeretetben ; Már búcsúzom. 3. Immár élek, Ott, hol Jézusom él, Ahol halál nincsen, Már nem félek, Itt hagyom örömmel, Minden múló kincsem, Jó szüleim, ne bánkódjatok, A viszontlátásra várjatok, Mennyben élek. 4. Mennyben élek, Hol nincsen búbánat, Sem gyötrő fájdalom ; Jót remélek, Jöjj bátran, halandó,