Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

nagyon. Ellenségem bármit tegyen, Nem árthat többé már nekem. 3. Jézusban van az én hitem, Szabadulásra ó vlszen. Megtöri a sír zárait, A haláltól megszabadít. 4. Jézus eltörli bűnömet, Megszerzi örök üdvömet. És majd ha itt időm letelt, A sírból új életre kelt. 5. Ha üldöznek az emberek, ínségemben nem csüggedek. Am legyen éltem mostoha, Jézusom el nem hagy soha. 6. Azért immár nem félek én, Legyek bár itt koldus szegény. Hű kísérőm marad a hit, Es e kincsem meggazdagít. 7. Ö, légy velem én Jézusom, Tebenned én megnyugoszom, A bűn, halál meggyőzetett, Te szerzél örök életet. 8. Hála legyen halálodért, Dicső feltámadásodért. Te élsz, ml is élünk veled, Áldjuk Jézus szent nevedet. Heermann János (1585—1647). (Payr Sándor) Eredeti da'Iam Ol Q Jézus én bizodalmam, örök életre vezéΔίό rem, őbenne van nyugalmam, Mert vele azt mind elérem, Ami itt vigasztalhat, Holtomban boldogíthat. 2. Jézus, Üdvözítőm él, Vele együtt én is élek Szebb hazámban, Istennél, Mért csüggednél bágyadt lélek? Tagjait ő nem hagyja, Sőt mind magához vonja. 3. Hozzákötött engemet Szent reményem minden szála; Hozzáfűzte lelkemet Sírig a hit és a hála. Nem szakít el tőle már Sem élet

a sem a halál! 114