Keresztyén énekeskönyv. A dunántúli evangélikus énekeskönyv rövidített kiadása új résszel (Budapest, 1957)

III. Az egyházi esztendő ünnepei

veszni. így a bűn és kárhozat Igája rajtunk maradt; Bármerre térjünk, a halál Hatalmával reánk talál. 3. De Jézus, Istennek Fla, Ki eljött e világra, Midőn érettünk meghala, Bűneinktől megválta. Λ halált ő győzte meg, Bűnösök, ne féljetek! Halál fullánkja elveszett, Nincs hatalma, örvendjetek! 4. Ez ama húsvéti bárány, Kit nekünk ada Isten, Ki a keresztnek oltárán Meghala szeretetben. Érettünk elvérezett, S amely ajtót megjegyzett, Az angyal, amaz öldöklő Elkerüli, oda nem jó. 5. Üljünk húsvéti ünnepet Nem a régi kovászban. Kezdjünk mi is új életet Szentségben, tisztaságban. Isten szerzé e napot, Szívből hálát adjatok! Áldott legyen az ég Ura, Zengjünk néki: halleluja! Luther Márton (1483 — 1546] Dallama: Ez esztendőt megáldjad íjll Ε húsvét ünnepében, Ε húsvét ünnepében Dicsérjük a nagy Istent, Ki értünk megholt Fiát, Ki értünk megholt Fiát Feltámasztotta testben. Ennek örüljünk Szívvel, szájjal, buzgó lélekkel. Kik a Jézusban hiszünk. Adjuk meg, Adjuk meg Neki a dicsőséget! Vigadjunk, Vigadjunk, Miként a fák, füvek, virágok Gjulnak örömben. Gelel Katona István öreg Graduáljából. 1636. Dallama: Uram. Jézus.' fordulj hozzánk nin Él Krisztus, hát mit bánkódom! Szívből ώΐώ szeret, azt jól tudom. Ha mind e világ megtagad, Elég, ha ő velem marad. Z. Él már megtartó Jézusom, Azért örül szívem 8 Keresztyén énekeskönyv 113