Kovács Sándor: Kis énekeskönyv (Pozsony, 1901)

III. Az esztendő és a nap. (A polgári év.)

158· Világok és idők felett. Egy év te néked, Alkotó, Mint egy nap, gyorsan elfutó. 2. Mi megemésztjük éveinket, Mint a ruha megavulunk. Vezérelj szent igéddel minket, Ok­tass, taníts, óh mi Urunk! Koldusbot és királyi trón Nyugszik te szent munkáidon! 3. Hová mennék, ha nem utánad, Ha nem tehozzád, Istenem! Örök élet beszéde nálad, Te benned van csak mindenem! Lelkem hozzád kí­vánkozik S buzgósággal fohászkodik. 4. Te vagy atyám a Jézus által! Oh érzem e hit vigaszát. Ha ég, föld rám dűl roppanás­sal, Nálad találok szebb hazát. Szent vallásom erős Sión, Hol könnyemet hittel sírom. 5. Itt, itt dicsérlek Sionodban, Téged óh Isten, jó atyám! Imádlak a te templomodban És égi béke száll reám. Köröskörűi sír dombo­rúl — Boldog, ki öledre borúi! 6. Öledre, a hit vánkosára Borulok én is óh Uram! S nem bánt az élet száz tusája, Sem az idő, mely elrohan. Ki benned hisz, benned remél, A síron túl örökkön él! SÁNTHA KÁROLY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom