Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

III. A XVI. és XVIII. század - 3. Énekeskönyvek, énekgyüjtemények

83 jogtudós verseit dolgozta át magyarra francia dallamokkal. Az idegen dallamokat a magyar hivők nehezen tanulták meg, végül is megszerették és máig is éneklik. Az evangélikusok számára e gyűjtemény csak azzal az értékkel bír, hogy a 150 zsoltár mellé más 9 éneket is csatolt. A „Mennybéli felséges Isten" kezdetű énekben a Miatyánkot verselte meg. Id. Révész Imre és Kálmán Farkas ezt az éneket egyenesen Luthertől származtatják. 7 0 Azonban Szenczi Molnár Albert teljesen sza­badon járt el: Luther éneke csak 9 versszak, az övé 18. De a versformát Luthertől vette át és a régi szép dallamot is. Szenczi Molnár felesége révén atyafiságban állott Lutherrel és ezért hajolhatott szívesen feléje. Zsoltároskönyve a két század­ban közel 30 kiadást ért meg. Egyes énekeskönyvek toldaléka­ként jelentek meg ezek. Először mint az 1627. évi lőcsei énekeskönyv toldaléka. Ε zsoltárok idővel Szegedi és Sztárai zsoltárait is kiszorították. A Gönczi György-féle énekeskönyvnek csak a XVI. szá­zadban 22 kiadása ismeretes. Elterjedt és kedvelt énekeskönyv volt tehát. Főleg a reformátusok használták, ezért többnyire Debrecenben és Nagyváradon nyomtatták. Azonban a hit­viták idejében az evangélikusok is használták. A lőcsei és bártfai nyomdászok, részt kérve a haszonból, kinyomtatták az énekeskönyvet Luther hívei számára is. Néha változtatást is ejtettek rajta, így Luther énekei közül új darabokat is átvettek és ezeket beillesztették a többi közé. 1627-ben Lőcsén jelent meg az első ilyen evangélikus Gönczi-kiadás. De ez még „igen csekély és kevés éneket foglalt magában". 7 1 A Lőcsén és Bártfán megjelent evangélikus énekgyíljtemények mind a Gönczién épültek fel, de a beosztás megváltozott. Míg a refor­mátusoknak készült példányok a zsoltárokat külön részben, egymás mellett közölték, addig az evangélikus nyomdászok ezeket tárgyuk és ünnepi alkalmuk szerint megosztva, szét­szórva szerepeltették. Egy ilyen tartalmilag Göncziével csak­nem teljesen megegyező, de eltérő beosztású énekeskönyv, az 1642-ben Brewer Lőrinc által kiadott lőcsei énekeskönyv tar­talmazza először Luther kedves karácsonyi énekét, a „Menny­7 0 Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Theol. Sz. 1926/27. 7 1 Üj Zengedező Mennyei Kar. 1778. Előszó 11. 1. 6'

Next

/
Oldalképek
Tartalom