Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
II. A reformáció százada - 1. A reformáció elterjedése
A REFORMÁCIÓ SZÁZADA. I. A reformáció elterjedése. Már a mohácsi vész előtt 'jelentkezett Luther tanának hirdetése hazánkban. Igazolja ezt, hogy már 1521-ben Szatmári György esztergomi érsek az ország valamennyi nagyobb városának templomi szószékéről kihirdette Luther pápai kárhoztatását. 1522-től megindult a magyarországi ifjaknak Wittenbergbe való vándorlása. A wittenbergi egyetem legelső magyarországi hallgatója Baumheckel György besztercebányai 1522, a másik Czirják Márton lőcsei diák 1522 volt. Utánuk már mind többen látogatták a híres egyetemet, a lutheri reformáció székhelyét. 1 7 A XVI. század végéig 600 magyarországi ifjú járt Wittenbergben. A bányavárosokban határozott rokonszenvvel fogadták Luther tanait (Cordatus Konrád). 1522-ben Sopronban ferences szerzetesek prédikáltak a lutheri reformáció szellemében és a polgárság körében határozott állásfoglalás történt Luther mellett. De ezt a mozgalmat még elfojtották. Kassa, Lőcse szintén reformszellemű prédikátort hallgatott. Ez időben Henckel János és mellette iskolaigazgatóként Melanchton tanítványa, Cox Lénárd — angol eredetű humanista költő — működtek Kassán. 1521-től Eperjesen és Bártfán oly nagy volt az érdeklődés a reformáció eszméi iránt, hogy Sárosmegye területére is kihatott, a papok és világiak közé egyaránt. 1524-ben Szepes vármegyében az evangélikus vallás elterjedése ellen erélyes fenyegetésre volt szükség katolikus részről. Az erdélyi szász földön a papok, szerzetesek és a polgárság a régi tanokat megtagadták és Luther útmutatásai szerint rendezett istentiszteleteken vettek részt. A nagyszebeni királybíró, a szász eomes Pempflinger Márk is pártolta a mozgalmat. 1525-ben Székesfehérvárott lutheri s|zellemű igehirdetést tartottak. Ugyanígy Trencsén megyében is. Feltehető tehát, hogy a 1 7 Hanuy Ferenc: A lutheranizmus Magyarországon a mohácsi vész előtt. Kath. Szemle 1906. évf. és Géza Szabó: Geschichte des ung. Coetus an der Universität Wittenberg Halle, 1941.
