Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-11-20 / 46. szám
KRÓNIKA • 2016. november 20. Evangélikus élet • 3 Istentisztelet-közvetítés a Magyar Rádióban Bemutatkozik a Soproni Evangélikus Egyházközség „Nyilvánvaló, és mindenki tudja, hogy itt már laikusok veszik és birtokolják a lutheránus könyveket. Mikor a bormérő helyeken összejönnek, egy, aki ért hozzá, olvassa, a többiek pedig tízen, húszán vagy áhányan vannak, figyelemmel hallgatják.” 1524-ben vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítették így a reformáció soproni terjedését. Tehát a kilencvenöt tétel kiszögezése után néhány évvel már népszerűek voltak Sopronban a lutheri tanok. A gyülekezet tavaly ünnepelte 1565-ös megszervezésének négyszázötvenedik évfordulóját. A soproni evangélikusok számára meghatározó, hogy ilyen korán megalakult közösségük, és hogy a legnehezebb évtizedekben is folyamatos volt a gyülekezeti élet. A város hamar evangélikus többsé gű lett, és évszázadokig az is maradt. Az ellenreformáció legsúlyosabb éveiben a gyülekezet csak Eggenberg hercegné házának udvarán tarthatott istentiszteleteket. 1674-ben fatemplo-Felügyelők Révfülöpön A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteinek felügyelői hagyományosan november első hétvégéjén találkoznak Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. Idén november 4. és 6. között értékelték az evangélikus egyház aktuális mot emeltek, ennek a helyén épült fel 1782-83-ban a mai, kétszintű karzattal ellátott, kétezer-ötszáz ülőhelyes kőtemplom. 1862-63-ban toronnyal bővült, amelybe négy harang került. A ma is használt orgona 1884-ben készült, három manuálja és ötvenkét regisztere van. A 20. század közepéig Sopron volt a dunántúli evangélikusság legjelentősebb központja, teológia és tanítóképző is működött itt. A gyülekezet életében ha-Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban November 27-én, advent első vasárnapján 10.04- től istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió a soproni evangélikus templomból. Igét hirdet Tóth Károly lelkész. eredményeit és pozícióját. Gáncs Péter elnök-püspök a találkozó nyitóáhítatának elején közös főhajtásra szólított 1956 hőseinek emléke előtt, és gyertyát gyújtott az 1956. november 4-én történtekre emlékezve. Beszédét folytatva Ferenc pápa svédországi látogatásának történelmi jelentőségét emelte ki, méltatva a Római Katolikus Egyháznak és a Lutheránus Világszövetségnek a megbékélés érdekében tett erőfeszítéseit. talmas törést jelentett a németek 1946- oá kitelepítése, ezzel az egyházközség lélekszáma tizenegyezerről ötezerre csökkent. Az ezt követő években az intézményeket és egyesületeket államosították és megszüntették. A rendszerváltás óta újra nagy evangélikus intézményhálózat működik a városban: óvoda, általános iskola, két középiskola, szeretetotthon, házi betegápoló alapítvány, temető, múzeum, levéltár és könyvtár. 2014-ben új, tágas gyülekezeti ház nyitotta meg kapuit, amely kulturális programoknak is helyet ad. A soproni gyülekezetben két magyar és egy német anyanyelvű lelkész szolgál. Az istentiszteletek mellett számos hétközi alkalom, kisközösség működik mind a két nyelven. Az egyházközség a gazdag múltjáért Istennek ad hálát, és a keresztelések magas számában, valamint a gyermek- és ifjúsági alkalmak látogatottságában az ő megtartó kegyelmének biztató jelét látja. Az áhítatot követően Prőhle Gergely köszöntötte a résztvevőket. Az országos felügyelő külső előadóként Manchin Róbert ismert szociológust hívta meg a nem lelkészi gyülekezetvezetők körébe. A Gallup Intézet korábbi vezetője Reformáció és nyilvánosság - kell-e változtatni? címmel tartott vitaindítót, míg dr. Szabó B. András evangélikus lelkész szombaton délután Reformáció és gazdaság címmel értekezett. Forrás: Evangélikus.hu Kerületi közgyűlés északon Az ülés Mekis Ádám áhítatával vette kezdetét Az egyházkerület vezető testületé igével, imádsággal, felelős döntésekkel ünnepelte Luther Márton névnapját, majd tagjai részt vehettek a reformációi emlékév és a megújult Evangélikus Országos Múzeum megnyitásán. A budahegyvidéki gyülekezetben tartott november 11-i ülés Mekis Ádám áhítatával vette kezdetét. A szántóföldbe rejtett kincs példázatából kiindulva az esperes hirdette, hogy az Istentől ajándékul kapott.kincs felett érzett öröm betöltheti életünket. Ezt adjuk tovább azoknak, akik nem találják életük középpontját. Az egyházkerületi elnökségi beszámoló keretében Fabiny Tamás püspök reflektált a Ferenc pápa és a Lutheránus Világszövetség vezetésének részvételével tartott lundi találkozóra: az ott aláírt közös állásfoglalás és a liturgikus keretben történt imádság újabb lépés a látható egység felé vezető úton. Martin Junge, a szövetség főtitkára beszédében határozottan szólt a közös asztal építéséről, Kurt Koch bíboros pedig imádságban érintette az úrvacsorái közösség fontosságát. Fábri György egyházkerületi felügyelő statisztikai és népmozgalmi adatok elemzése alapján jelölt meg lehetséges új irányokat az egyházszervezet és a gazdálkodás területén. Szólt a tervszerű gyülekezetplántálásról, a lelkészutánpótlásért érzett gyülekezeti felelősségről és az egyházfenntartás újszerű modelljéről. Országosan mintegy 5,5 milliárd forintból él a Magyarországi Evangélikus Egyház (az intézmények ebben nincsenek benne). Ha lenne ötvenezer olyan evangélikus, aki tud és akar havonta körülbelül öt-tízezer forintot az egyházra szánni, akkor - a számos gyülekezetnél lehetséges önálló gazdálkodással együtt - az egyház működtethető lenne- mondta. Mindez nem zárja ki a gyülekezetek közti szolidaritást. Fabiny Tamás püspök az országos evangelizációra emlékeztető „Állj a lábadra!” jelszó jegyében szólt a gyülekezetek fenntarthatóságáról. A lelkészutánpótlással összefüggésben ismét előkerült a gyülekezeti tagok keresztelést követő nyomon követésének kérdése - amint Bence Imre esperes felhívta rá a figyelmet, az erre alkalmas technikai rendszerek mellett a lelkipásztori attitűd, az aktívabb kapcsolattartás is kívánatos eszköz lenne. A közgyűlés határozott arról, hogy részletes adatok alapján, településenkénti bontásban kell elemezni a gyülekezetek állapota, a finanszírozhatóság és a plántálhatóság összefüggéseit - ezt a megfelelő előkészítést követően először egyházmegyei szinten tekintik át. Döntött továbbá arról, hogy a kerületi elnökség kezdeményezze egyházunk országos irodájánál a nyomon követés és az egyház-finanszírozás kérdéseinek áttekintését az ismert külföldi példák alapján. Szabó András esperes előterjesztése nyomán két nógrádi egyházközség leánygyülekezetté nyilvánításáról határozott a közgyűlés: Bokor Bérhez, Legénd pedig Ősagárdhoz csatlakozik. A gyülekezetek és az egyházmegye illetékes testületéi után az egyházkerületi közgyűlés is egyhangúlag támogatta a döntést. Az országos bizottságokban történt üresedések kapcsán a közgyűlés Ratkay Dorottyát jelölte a gyermek- és ifjúsági bizottság, Réti Lászlót pedig a nevelési és oktatási bizottság tagjául. Tájékoztatást hallgattak meg a küldöttek a hitoktatásról, a nyári találkozók („A föld sója”, Szélrózsa) egyházkerületi részvételi tapasztalatairól, az építési-beruházási kérelmekről, valamint az egyházkerület munkatervéről és készülő új honlapjáról. Hosszabb idő után ismét lesz gyülekezeti elnökségek találkozója, ennek időpontja 2017. január 28. ■ Pap Kinga Marjatta HIRDETÉS Nyílt nap az egyetemen. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szeretettel meghív minden érdeklődő középiskolást és gyülekezeti tagot a november 23-án, szerdán délelőtt 9 órakor kezdődő nyílt napra. Jelentkezni november 18-ig lehet az ebédigény megjelölésével a teologia@lutheran.hu e-mailcímen.További információ és részletes program a rektori hivatalban kérhető. Cím: 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel.: 1/469-1050,20/770-3529; e-mail: teologia@lutheran.hu. Zenés istentisztelet lesz november 20-án, vasárnap 10.30-kor a kelenföldi evangélikus templomban (1114 Budapest, Magyari István u. 1-3.). Az istentiszteleten liturgikus keretek között megszólal Heinrich Schütz nagyszabású műve, a Musikalische Exequien (SWV 279-281). Előadják: BereznaiZsuzsa, Szili Gabriella, Balog Eszter, MegyesiZoltán, Najbauer Lóránt, Cser Péter (ének), a gyülekezet alkalmi kórusa és a Bartók Consort Dinyés Soma vezetésével. Igét hirdet Gáncs Tamás. Elérhetőség: kelenfold.lutheran.hu, facebook.com/kelenfoldi.evangelikusgyulekezet. A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány budapesti egyetemi szakkollégiumába keres megbízható személyt gondnoki munkakörbe. A jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal a következő címre várjuk: MPTA, 1121 Budapest, Eötvös út 35.; paczolay,agnes.mpta@gmail.com. Az erdélyi evangélikus szórvány hagyományaiból - Almárium sorozat. Időpont: november 25., 19 óra. Helyszín: MOM Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz utca 18.). Szórványlét és evangélikusság: ez a két szó köti össze az est fellépőit. Bár a földrajzi távolság sem csekély a Beszterce megyei Zselyk és a Brassó megyei Barnaság között, mégis igen jól megfoghatók a hagyománynak azok a közös vonásai, amelyek leginkább annak köszönhetők, hogy mindkét népcsoport a szászok közelségében élt évszázadokon keresztül. Ez a tény igen jól megfigyelhető a viseleteken és a táncokon is. Kétségkívül a zselyki magyarság - talán éppen a„göderben" lakás miatt - jobban megőrizte kultúráját, míg a barcasági csángók sokkal hamarabb polgárosultak, részben Brassó hatására, részben a bukaresti munkásévek és jó pénzkereset hatására. Ebből a világból nyújtanak ízelítőt a Zselyki Művelődési Egyesület hagyományőrző tagjai és a budapesti Forgatós kamara-néptáncegyüttes, amelynek tagjai rendszeresen gyűjtenek a térségben. A barcasági csángók sajátos férfitáncukat, a boricát mutatják be, illetve azokat a krizbai táncokat,.amelyeket a brassói Áprily Lajos Főgimnázium Búzavirág táncegyüttesének diákjai rekonstruáltak. De ott lesznek a Brassói legények is, akik a Páva területi válogatóján is megmérették magukat. Tehát dalok, táncok az erdélyi szórvány két sajátos pontjáról. Udvaros Béla irodalmi estjei. A Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Evangélium Színház alapító művészeti vezetője, Udvaros Béla szeretettel hívja Önt is Mécs László Vigíliája és Ady Karácsonya című irodalmi összeállításának előadásaira. Időpontok és helyszínek: november 27. (advent 1. vasárnapja), 17 óra: Olajág Idősek Otthona (1148 Búdapest, Vezér u. 153.) • december 4. (advent 2. vasárnapja), 17 óra: Zuglói Evangélikus Egyházközség (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) • december 9péntek, 1730: Kőbányai Könyvtár (a Körösi Csorna Sándor Kulturális Központ épületében,'1105 Budapest, Szent László tér 7-14. Az est védnöke az Evangélikus Élet szerkesztősége, közreműködik a Kápolna kórus) • december 14. (szerda), 15 óra: Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség gyülekezeti terme (1071 Budapest, Damjanich u. 28/B fszt. 1.) • december 20. (kedd), 11 óra: Deák téri evangélikus egyházközség gyülekezeti terme (1052 Budapest, Deák tér 4.). Az ünnepi előadások belépődíj nélkül látogathatók. EVÉL&LEVÉL Kik azok a tirpákok? Kedves Főszerkesztő Űr! Kedves Garai András! A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója kapcsán bizonyára sok érdekes cikk, írás fog még mindannyiunk örömére megjelenni az Evangélikus Élet hasábjain. A reformáció nagy gondolata, az „Ad fontes!” ma is megszívlelendő. Mondom ezt az Evangélikus Élet Krónika 2016/44. számában megjelent írás kapcsán. Hangzatos címmel jelent meg tudósítás a nyíregyházi tirpákok életének örökségéről (A reformáció öröksége a tirpákok között, november 6., 2. o.). Sajnáltam, hogy az írásban csak a főiskolai adjunktus (Bácskainé dr. Pristyák Erika - a szerk.) célzott rá, kik is azok a tirpákok. Ehhez a néphez tartozóként, magyarországi szlovákként fontosnak tartom, hogy ez a méltó örökség világos és tiszta maradhasson, hogy az ország bármely területén olvasó testvérünk tisztában lehessen azzal, mi és kikkel is történt az 1700-as évek kezdetén Nyíregyházán. Pál apostol után szabadon: nem szégyellem a származásomat, sőt büszke vagyok rá, hogy ahhoz az evangélikus tót, szlovák és nemcsak ajkú, hanem identitású néphez tartozom, és rajtam kívül jó néhányan, amelynek a mai magyarországi evangélikusság sokat köszönhet. Gondoljunk csak a békési és nógrádi és Pest környéki és pesti szlovákság megtartó Tranoscius-kegyességére, mely nélkül mai evangélikusságunk szegényebb lenne. Ezért legalább ilyenkor fontosnak tartom a pontos, korrekt tájékoztatást egy ilyen fontos összefüggésben. A történelmi Magyarország területén délre vándorló szlovákság számára a legerősebb motiváció a lutheranizmus tanításához, hitelveihez való ragaszkodás volt. Azt hiszem, a mai utódoknak erre az örökségre is fel kell figyelnünk. Köszönettel: Szpisák Attila evangélikus lelkész (Tótkomlós) evangelikus.hu
