Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-11-06 / 44. szám
2 • Evangélikus élet 2016. november 6. • KRÓNIKA Lélek által megelevenített nép vagyunk Országos reformációi istentisztelet .. » Együtt emlékeztek a reformációra a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) tagegyházai október 30-án a budapesti Agapé Pünkösdi Gyülekezetben tartott hálaadó istentiszteleten. A reformáció tüzében megtisztított egyházért és szentségekért hálát adó alkalmon azért könyörögtek, hogy Isten Szentlelke oszlasson el ma is minden tévedést, és óvja meg a szent - ségtelen és üres élettől népét, hogy az hűséges szolgának bizonyulhasson. „Isten népe élő hitű, a Szentlélek által megelevenített nép, akik nyomorúságuk ellenére is megbízhatók, hitelesek szolgálatukban, az evangélium hirdetésében - mondta igehirdetésében Steinbach József református püspök 2Kor 3,4-8 alapján. - Isten népe Jézus Krisztus által bízik Istenben. Jó olyan korban hallani ezt, amelyben az élet minden szintjén eluralkodott a bizalmi válság, ahol először mindig a kritika szólal meg, ahol a gyanakvás az általános magatartás. Egyvalaki biztosan van, akiben bízhatunk. Áprily Lajos szavaival: »egyetlen tornyos sziklaszál« az élő Isten, akibe kapaszkodhatunk, akire építhetünk, aki irányt mutat. Ha ő velünk, kicsoda ellenünk?” - tette fel a kérdést a MEÖT elnöke, és hozzátette: az igére figyelésben a Szentlélek eleveníti, nyitja meg a holt betűt, így lesz az Isten szavává, amely vezet, vigasztal, bátorít. A betű önmagában ölni képes fegyver: csak akkor éltet, ha Isten megnyitja azt, és megeleveníti általa népét. „Mi, az ige mai felekezetei valljuk az igehirdetés, a bizonyságtétel csodáját, hogy az az élő Isten szívtől szívig jutó szava lehet, amely megeleveníti azt, aki hallgatja. A hívő ember megelevenedik a megtérésben, a megszentelődés folyamatában pedig maga Krisztus növekszik benne” - mondta Steinbach József, és hozzátette: élő egyházra van szükségünk, nem minél nagyobb intézményrendszerre, mert az ige élő és ható, és az emberek ma is várják, hogy Isten megszólítsa őket. A püspök figyelmeztetett: Isten népének prófétai küldetése, hogy intsen, de ez az intés sosem lehet bántó, végképp nem lehet az a célja, hogy öljön. „A Lélek által megelevenített, szolgálatra elhívott és arra alkalmassá formált nép vagyunk, hogy Jézust hirdessük, aki út, igazság, élet, Isten Fia, Megváltó” - jelentette ki az igehirdető. Steinbach József hangsúlyozta: nem elég a zsenialitás, elengedhetetlenül fontos szolgálatunkban a megbízhatóság, a hitelesség. A Lélek megbízhatóvá tesz: alkalmassá arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk. Mint mondta, az embernek elsősorban nem jótékonyságra, társadalmi igazságosságra, hanem megváltásra, Jézus Krisztusra van szüksége. Erre a szolgálatra, szövetségének szolgálatára ő maga teszi népét alkalmassá: ígéretei olyan valóságosak, mint az úrvacsorái jegyek, a kenyér és a bor, amelyeket az ökumenikus alkalmon ki is szolgáltattak, hogy pecsétjei legyenek a Lélek hívásának Az igehirdetés és az úrvacsora után a liturgiában szolgáló egyházi vezetők - Szemerei János evangélikus püspök, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Papp János baptista egyházelnök, Khaled A. László metodista szuperintendens, Fischl Vilmos evangélikus lelkész, MEÖT-főtitkár - a Lélek megelevenítő vezetéséért könyörögtek, hogy Jézus Krisztus népe megbízhatóan képviselhesse az evangéliumot, valamint hálát adtak az egyházért, amely tanúskodhat Megváltójáról. A reformáció ünnepi évére készülve azt kérték, hogy az Úr újítsa meg népét itt, Magyarországon, hogy tapasztalható legyen szolgálatukban a Lélek megelevenítő ereje. ■' Bagdán Zsuzsanna A reformáció öröksége a tirpákok között 263 éve alapították a várost az evangélikus tirpákok, és 230 évvel ezelőtt szentelték fel az evangélikus Nagytemplomot Nyíregyházán a rómabeliekhez írott bibliai igeverssel: „Bizony, ötőle, őáltala és őreá nézve van minden: Istené a dicsőség mindörökké!’ (Róm 11,36) Erre emlékezett október 22-én és 23-án a gyülekezet. Nyitóáhítatában dr. Kovács László Attila, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze Zsolt 66,2-4 alapján emlékeztetett: Luther a megfeszített Krisztusra mutatott! A reformáció öröksége arra kötelez minket, hogy Isten igéjére figyeljünk. A gondolatot folytatva dr. Hafenscher Károly, egyházunk zsinatának lelkészi elnöke, a kormányzati Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa arról szólt, hogy a jubileumi év nagy lehetőség: lehet számunkra egyháztörténeti év, hittanév és Jézus-év. Tanuljuk ma is Luthert, ismerjük meg írásait, és térjünk vissza a forráshoz! Vegyük komolyan reformátori örökségünket! - hívta fel a figyelmet. Szombat délelőtt előadások adtak átfogó képet a hitükért tűrő, szenvedő tirpák lakosok mindennapi életéről, akik között a reformáció öröksége elevenen élt. Luther Márton nyíregyházi emlékezetéről szólva Ilyés Gábor tanár, helytörténész az evangélikus egyház nyíregyházi emlékeiről és emlékjeleiről adott áttekintést. A Nagytemplom 1996 . óta a város első számú műemléke. Megemlítette, hogy a reformáció kezdetének négyszázadik évfordulója idején a város lakóinak negyven százaléka, mintegy 16 ezer ember volt evangélikus. A bokortanyák településszerkezetét, az örökség tovább élését tekintette át Bácskainé dr. Pristyák Erika főiskolai adjunktus térképekkel gazdagon illusztrált előadásában. A sugaras szerkezetű, az ott lakó családokról elnevezett bokortanyák tót ajkú népességét Békés megyéből telepítették az elnéptelenedett Nyíregyházára. Ma ötvenkilenc bokortanya van a térségben, ebből közigazgatásilag harminchat tartozik Nyíregyházához. Még a hetvenes években is szerepelt a Tirpákföld elnevezés a térképeken. A bokortanyák életképességének fenntartásához a civil szervezetek és az egyházak is jelentősen hozzájárulnak. A céheknek és az iparosoknak a nyíregyházi tirpákok életében betöltött szerepét vizsgálta dr. Szabó Sarolta etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója. A gyülekezet fenntartásában működő és Túróczy Zoltán püspök nevét viselő általános iskola éttermében elfogyasztott közös ebéd után a délelőtt elhangzottak elevenedtek meg azon a kiállításon, amelyet a templom karzatán, az orgona mögötti felújított térben rendeztek be a megyei Jósa András Múzeum munkatársai. A reformáció öröksége a tirpákok között „kézzel fogható” közelségbe került: a kiállítási vitrinekben a gyülekezeti tagok által felajánlott tárgyak is helyet kaptak Megnyitóbeszédében dr. Bene János múzeumigazgató megemlítette: egy kivétellel mindig-lutheránus polgármestere volt a városnak, s az államosítás előtt huszonnégy tanyasi iskolája volt az evangélikus gyülekezetnek. Végezetül dr. Bálint Zoltán egyházközségi felügyelő név szerint is megköszönte a kiállítás létrehozásában közreműködő szakemberek munkáját. A vasárnap délelőtti hálaadó istentiszteleten Horváth-Hegyi Áron nyíregyházi származású sámsonházi lelkész hirdette Isten igéjét a kijelölt evangéliumi szakasz, Mt 18,21-35 alapján. Hetvenszer hétszer is meg kell bocsátanunk testvérünknek, hiszen Isten nekünk is megbocsátotta minden bűnünket! Éljünk a kegyelem által! - helyezte a jelenlévők szívére. A családi istentisztelet liturgiái szolgálatát Zsarnai Krisztián esperes végezte. Az októberben született hittestvéreket szólóénekkel köszöntötte Zsarnainé Urbán Nóra, Demcsákné Balczó Ildikó pedig mély átéléssel mondta el Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét, hiszen harmadéves műegyetemistaként maga is tanúja volt 1956-ban az október 23-i fővárosi eseményeknek. Az ünnepségsorozat záróalkalmán Szita Miklósné Megyer Márta, a Kistemplom kántora oboajátékával, a gyülekezet énekkara ismert kórusművek megszólaltatásával dicsérte az Urat, Kovács László Attila orgonakíséretével. A furulyaverseny többszörös győztese, Kiss Benedek Máté szolgálatát édesapja, Kiss Zoltán, a Nagytemplom orgonistája kísérte zongorán. Záró igehirdetésében Adámi László parókus lelkész az oltárkép felirata, Zsid 9,12 alapján hirdette az örömhírt, idézve végül a westminsteri kiskáté egy mondatát: „Az ember végső célja, hogy dicsőítse Istent, és örökké gyönyörködjön benne.” ■ Garai András Lutherrel együtt keressük az igazságot! Bemutatták a Luther-rajzfilm 2. és 5. részét A Luther Márton élete című rajzfilmsorozat második és ötödik epizódjának bemutatóját október 27-én este tartották a budapesti Bem moziban. A Luther Kiadó és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezte alkalmon kerekasztal-beszélgetésre is sor került a film kapcsán. Csernák István, Hell Gabriella, Mesterházy Balázs, Richly Zsolt és Fabiny Tamás A rendezvényt Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója nyitotta meg, majd a második epizód, a Luther diákkorát bemutató rész megtekintése után Mesterházy Balázs evangélikus esperes beszélt arról a segédanyagról, amelyet a rajzfilmhez alkotnak egy négyfős stábbal. Egyes feladatokat is bemutatott a közönségnek, amelynek tagjai lelkesen tippelték meg a válaszokat. A filmbemutatóhoz ökumenikus kerekasztal-beszélgetés csatlakozott, amelynek moderátora dr. Fabiny Tamás püspök volt, résztvevői pedig Mesterházy Balázs, Hell Gabriella hitoktató (Magyar Katolikus Egyház) és Csernák István nyugalmazott szuperintendens (Magyarországi Metodista Egyház). A rajzfilm rendezője, Richly Zsolt elmondta, hogy több mint harmincán dolgoznak a filmen, és nagy örömére szolgál, hogy sok kezdő művészt sikerült a projekthez csábítania. „Luther nem volt szent, de voltak álmatlan éjszakái és kétségei. Ezeket a lelki vívódásokat képileg átalakulásokkal próbáltam meg ábrázolni, ez minden egyes alkalommal kihívást jelent számomra” - vallotta. Mesterházy Balázs esperes hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház tanító egyház, ezért fontos, hogy a filmhez készített segédanyagból plusztudást kaphatunk, és akár meg is beszélhetjük a látottakat-hallottakat. Az eszmecsere résztvevői végül egyetértettek abban, hogy ha kíváncsiak vagyunk az igazságra, akkor addig kell keresnünk, amíg meg nem találjuk. Ezután a résztvevők még megnézték az ötödik epizódot, amely Luther wittenbergi éveit és a 95 tétel kiszögelését mutatja be. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Hogyan legyünk a reménység emberei? Beiktatták Szlaukó Orsolya lelkészt Cegléden Kettős ünnepet ültek a ceglédi evangélikus gyülekezetben október utolsó szombatján: a templom felszentelésének 120. évfordulóján beiktatták hivatalába Szlaukó Orsolyát. Ez az esemény mérföldkövet jelent a város protestáns közösségeinek életében: a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója előtti esztendőben szolgál először Cegléden női parókus lelkész. A ceglédi híveken kívül a lelkésznő szűkebb pátriájából, Cinkotáról és előző szolgálati helyeiről, Szegedről, Makóról, illetve Újpestről is szép számmal érkeztek vendégek az ünnepi eseményre. Győri Péter Benjámin, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperese igehirdetésében János evangéliumát idézte (Jn 1,3). Az esperes a meghívón álló igeversre utalva úgy fogalmazott: „Egy gyülekezet jó működésének a kilátásai a hétköznapi élet logikája szerint rosszak, hiszen sok különböző gondolkodású és érdeklődésű ember alkotja. Az összekötő kapocs Jézus szeretete, köré szerveződik műiden, így a remény eltölt minket, hogy mégis működni fognak a dolgok.” Az istentiszteleten részt vevő lelkésztársak bibliai igékkel mondtak áldást Szlaukó Orsolyára. A lelkésznő Zsid 6,19 alapján tartott igehirdetésében utalt a Cegléden is szolgáló nagy elődre: Ordass Lajos püspökre. Az ünnepen Fabiny Tamás püspök nem vehetett részt, de elküldte levelét, melyben azt írta: örül, hogy Szlaukó Orsolya került a ceglédi gyülekezet élére, mert nagy szükség van dinamizmusára és jó teológiájára. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy hamarosan a városba látogat. A beiktatási ünnep ezt követően közgyűléssé alakult át. Az egyházközség felügyelője, Jankovics Árpád megemlékezett a templom felszentelésének százhuszadik évfordulójáról is: a Sztehlo Ottó által tervezett épület két háború után ma is itt magasodik, és élő gyülekezet tölti meg. Az ünnepség talán egyik legfelemelőbb pillanata az volt, amikor a makói polgármester, Farkas Éva Erzsébet köszöntötte Szlaukó Orsolyát, és meggyújtotta azt a mécsest, amelyet eddig összesen háromszor, a három legfontosabb életeseményén gyújtott meg. A Ceglédi Ökumenikus Lelkészkor nevében Hánka Levente, a nagytemplomi református egyházközség pásztora köszöntötte szolgatársát. Szlaukó Orsolyát 2014-ben szentelték lelkésszé, parókus lelkészként Cegléd az első szolgálati helye; a gyülekezet egyhangúlag szavazott megválasztására. Elődje, Péter Zoltán - aki szintén nagy szeretettel köszöntötte őt beiktatása alkalmából - a Budavári Evangélikus Egyházközségben folytatja lelkészi hivatását. Az ünnepségen a ceglédi ökumenikus Halleluja kórus énekelt, a kántori szolgálatot Csehné Szeker Anikó és Telek Zita végezte. ■ Belső Olga Noémi
