Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-01-31 / 4. szám
KRÓNIKA® Az Evangélikus Élet kéthetente megjelenő hírlevele 81. évfolyam, 4. szám 2016. január 31. Hatvanad vasárnap Ára: 100 Ft www.evangelikus.hu A vallásszabadság napját ünnepelték Tordán és Kolozsváron A Magyar Unitárius Egyház január 13-án a vallásszabadság napját ünnepelte Erdélyben. A Tordán és Kolozsváron zajlott egész napos program díszvendégeként dr. Hafenscher Károly, a magyar kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság munkáját segítő miniszteri biztos tartott köszöntőbeszédet. Az unitárius egyház zsinata 2002- ben nyilvánította január 13-át, az 1568- as tordai országgyűlés évfordulóját egyházi ünneppé. A reformáció egyik legifjabb egyházának megalakulása az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatának köszönhető, az erdélyi rendek - magyarok, székelyek és szászok - ekkor iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. Idén a január 13-i délelőtti ünnepi istentiszteletet a tordai unitárius templomban Solymosi Alpár Csíkszeredái lelkész tartotta. Ezt követően Bálint Benczédi Ferenc püspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd felolvasták a vallásszabadság törvényét, amely a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott. „Ahol szabadság van, ott emberek lehetünk, ahol emberek lehetünk, ott testvérek vagyunk, ahol testvériség van, ott van jövő, ott lehet élni emberhez méltó, teljes életet. Büszkén emlékezzünk a múltra, hogy legyen, lehessen jövőnk” - mondta köszöntőjében dr. Hafenscher Károly. „A reformáció kezdete ötszáz éves jubileumának előkészítése keretében azon fáradozom, hogy ezt a jelentős évfordulót úgy éljük meg, hogy a reformáció egykori eseménye, az azóta eltelt fél évezred folyamata ne elválasszon, hanem összekössön minket. Hidat építünk emberek, közösségek, felekezetek, egyházak között. S e hídszerep nem egy önkéntes vállalás, hanem az evangéliumból tanult türelem” - tette hozzá beszédében a miniszteri biztos. Az ünnepi beszédek után a homoródszentpáli Pálffy Ákos dalárda műsora következett, majd Józsa Lajos tordai lelkész szavaival zárult a délelőtti program. A megemlékezés délután a kolozsvári unitárius templomban folytatódott, ahol Török Istvánnak, a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkor esperesének vezetésével tartottak istentiszteletet. Rácz Norbert kolozsvár-belvárosi lelkész köszöntője után Jobbágy Júlia segédlelkész olvasta fel az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát. Bálint Benczédi Ferenc püspök, illetve Hafenscher Károly miniszteri biztos beszédét követően a Concordia vonósnégyes játszott. A rövid koncert után Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai kapcsolattartási főosztálya erdélyi és csángó osztályának vezetője, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, valamint a testvérfelekezetek képviselői tartottak beszédet. (► Forrás: Ref0rmaci02017.hu Budapesten a Deák téri evangélikus templomban tartott istentisztelettel kezdődött... Visszapillantás az ökumenikus imahétre A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa január 17-24. között újra imahetet hirdetett a Krisztushívők egységéért. Az ökumenikus imahét idei bibliai mottója Péter első levelében található: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!’ (íPt 2,9) A Magyarországon jelen lévő keresztény egyházak képviseletében megjelent szolgálattevők január 17-én este közösen vonultak be a Deák téri evangélikus templomba. Erdő Péter római katolikus bíboros érsek egy égő gyertyát, Bogárdi Szabó István református püspök egy Bibliát, Fabiny Tamás evangélikus püspök pedig egy tál sót vitt az oltár melletti kisasztalhoz mint Isten igéjének jelképeit. Az imahét anyagát ezúttal a lettországi keresztények dolgozták ki, az ő kérésük alapján lett az imahét idei jelképe a Biblia, a gyertya és a só. mében haszontalannak tűnjék”. Ez a mondat ugyanakkor „felelősséget is jelent” - figyelmeztetett a bíboros. „Olyan életet kell élnünk, hogy rajtunk ismerje fel Isten a világban jelen lévő Krisztust, és ezért szeretettel nézzen a világra, és megkegyelmezzen neki. Nekünk magunknak nem szabad kritikátlanul a világhoz hasonulnunk, hanem Krisztushoz kell egyre jobban hasonlítanunk, hogy mi adhassuk meg - az ő erejéből - azt, ami a világot megőrzi a pusztulástól, és megtartja az üdvösség felé vezető úton” - fogalmazott Erdő Péter. Bogárdi Szabó István arról beszélt: a világ nyomorúságai elrejtik előlünk a teremtés „csodálatos dicsőségét”. Az elmúlt hónapok, évek eseményei tanácstalanná, védtelenné tesznek, és olykor megrendítik szilárd belső hitünket is. „A keresztyének üldözése szerte a világon kétségeket támaszt magunkban, imáink hathatósságában”, és a mai nyugat-európai civilizáció „gúnyos cinizmusa” so-1 kákát önfeladásra csábít. De Péter apos■< tol szavai - „ti azonban választott nem«/> 2 zetség, királyi papság, szent nemzet < vagytok” - „nagy és erős buzdítást jelen-3 tenek”, hogy „legyünk bizonyságtevői, £ hirdetői, evangélistái az Isten és az isteni irgalmasság nagy dolgainak” - fogal-A debreceni Nagytemplomban Fabiny Tamás igehirdetői szolgálatával, a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templomban mázott a református püspök. keresztény-zsidó imaórával zárult az imahét. (Képünkön: Frölich Róbert országos főrabbi és Erdő Péter bíboros érsek.) Folytatás a 2. oldalon !► Az istentisztelet résztvevőit - a betegsége miatt távol maradt Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök helyett - Cselovszky Ferenc Deák téri lelkész köszöntötte. Ezután Fischl Vilmos evangélikus lelkész, az imahetet - a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával együttműködésben - szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára ismertette az idei imahét különlegességét: hogy tudniillik a föld sója és a világ világossága bibliai igék központi gondolatként és szimbólumként jelennek meg. A bevezető liturgia szolgálatában Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita mondott imádságot a Szentlélekért, majd Fabiny Tamás vezetett kiengesztelő imádságot. Ezután következtek a Szentírásból vett részletek: a 145. zsoltárt Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke olvasta fel. Péter első leveléből (2,9-10) Csernák István metodista szuperintendens, Máté evangéliumából (5,1-16) pedig KhaledA. László metodista szuperintendens-jelölt olvasott fel részletet. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Erdő Péter úgy fogalmazott: „Nekünk, keresztényeknek közösen is tanúságot kell tenni Krisztusról. [... ] A világnak szüksége van arra, hogy egyek legyünk. így akar Isten általunk könyörülni a világon.” A bíboros a felolvasott evangéliumi mondatot - „Ti vagytok a föld sója” - és az imahét egyik jelképéül is választott só szimbolikáját magyarázva elmondta: Jézus hallgatóinak számára a só a bölcsesség j elképe volt. A só, mint a bölcsesség jelképe, arra utal, hogy Jézus a saját tanítványainak megadta a tanítást, és ez a legnagyobb bölcsesség. Ez igazítja el az embert az életben: sóként kell jelen lenni a világban és segíteni, hogy Jézus „mindenkit eligazító bölcsessége eljusson az emberekhez”, és „ízt, értelmet adjon mindenki életének”. Erdő Péter kitért arra is, hogy a sónak van egy másik, nagyon erőteljes jelentése: az a szerepe, hogy megóvjon a romlástól. Jézus korában ugyanis sóval konzerválták az élelmiszereket, a só tehát a rothadástól, a pusztulástól óvott. Jézus mondata - „Ti vagytok a főid sója” - azt jelenti, hogy „Krisztus tanítványainak kell lenniük azoknak, akik kedvéért Isten megkegyelmez a világnak, akik megóvják a világot attól, hogy Isten sze-Oratio cecumenica [Lelkész:] Mindenható Istenünk, üres kézzel állunk meg előtted. Minden, amit markolni akartunk, kihullik kezünkből. Mindent, amit biztosan magunkénak érzünk, csak egy pillanatig foghatunk. Mégis hálásan és félve tartjuk kezünkben mindazt, amit ránk bíztál, és nekünk adtál. Mindent, ami törékeny, ami sérülhet, ami elveszhet, de nekünk olyan fontos. [Lektor:] így visszük eléd egyházadat, ahol a bizonytalan világban a biztosat szeretnénk látni, és olyan sokszor képtelenek vagyunk kézben tartani bármit is. Erőnk, fantáziánk és szeretetünk határánál mutass új utat. Egyedül benned bízunk, Urunk. Kérünk téged... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] így visszük eléd a teremtett világot, közös jövőnket. Minden, amit uralmunk alatt éreztünk - föld, levegő, víz -, kezünk nyomától szenved. Tégy minket eszközeiddé és kerted munkásaivá. Adj, Urunk, az alkotóknak ihletet, mindenkinek, akinek újat kell formálnia, valódi ötletet, hogy szebb, jobb és igazabb világban élhessünk itt, hazánkban és az egész földön. Engedd, hogy keze munkájában örömöt találhasson minden ember. Egyedül benned bízunk, Urunk. Kérünk téged... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] így visszük eléd céljainkat. Szent kezed mutasson utat számunkra, hogy neked tetsző döntéseket hozzunk életünkben, közösségeinkben, az egész világban. Adj értelmet minden életnek. Ne engedd, hogy bárki is feleslegesnek érezze magát. Legyél mindenkivel a legkisebbtől a legidősebbig. Mindenkivel, aki egyedül van, és úgy érzi, ő senkinek nem számít. Tégy minket embereiddé, hogy feléjük fordulva társaik legyünk. Egyedül benned bízunk, Urunk. Kérünk téged... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] így visszük eléd legszorosabb kapcsolatainkat: a családokat, párokat, barátokat. Kezünket a szeretet eszközévé tedd a fájdalom eszköze helyett. Ne engedd, hogy ember emberre kezet emeljen. Légy minden otthonban, hogy béke legyen. Légy minden gyülekezetben, hogy béke legyen. Légy minden városban és faluban, hogy béke legyen. Légy minden országban és az egész világon, hogy béke legyen. Egyedül benned bízunk, Urunk. Kérünk téged... [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Urunk, köszönjük, hogy te a mélyből is felemelsz, az utolsóhoz is odamész, a kirekesztettet is átkarolod. Tégy minket kezeddé, amely átkarol, simogat és békét teremt kegyelmed által. Hallgass meg minket, kérünk! [Gyülekezet:] Ámen. I
