Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-01-31 / 4. szám
2. • Evangélikus Élet 2016. január 31. • KRÓNIKA Evangélikus-katolikus párbeszéd-dokumentum jelent meg A szembenállástól a közösségig címmel Az imahetet nyitó istentisztelet előtt a Deák téri gimnázium díszterme adott otthont A szembenállástól a közösségig című kötet bemutatójának. Az egybegyűlteket Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának elnöke köszöntötte, majd levetítették azt az 1999-ben készített filmet, amelyet a Duna Televízió forgatott a megigazulásról szóló közös nyilatkozat ünnepélyes aláírásakor. Ennek az állásfoglalásnak lehet folytatása a Luther Kiadó gondozásában most elkészült újabb dokumentum. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a kötet bemutatóján hangsúlyozta: a könyv tanúságot tesz arról a folyamatról, amely megindult az evangélikus és a katolikus egyház között, és immár komoly eredményeket tud felmutatni. A bíboros kiemelte: nem elég egymás megismerésére, az egységre is törekedni kell, hiszen ezt a feladatot „magától Krisztustól kaptuk”. A dokumentum magyar fordításához írt előszavában a bíboros úgy fogalmaz: „Amilyen gyorsan végbemehet a kapcsolatok megszűnése, oly kitartó munkát jelent a kiengesztelődés előmozdítása Krisztus egy és egyetlen egyházában.” „Az elmúlt öt évszázad egyházi történelmének megismerése egyúttal feltétele is az őszinte kapcsolatoknak és a testvérek közötti párbeszédnek” - tette hozzá Erdő Péter. Fabiny Tamás püspök köszöntőjében kiemelte: reményei szerint a Reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója 2017. október 31-én csak a kezdete lesz egy folyamatnak. Folytatni kell azt a párbeszédet, amelyet ötven évvel ezelőtt kezdett el a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség - nyomatékosította. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, aki szintén előszót fűzött a kötethez, nagy előrelépésnek nevezte, hogy „a felek készek kritikusan és önkritikusan áttekinteni a reformáció eseményeit és benne Luther Márton működését”. Az őszinte dialógus mindkét egyház tagjait arra ösztönzi, hogy gondolják végig, és ahol szükséges, vizsgálják felül az egymásról kialakított képet és a másikhoz való viszonyulásukat - írta. Erényként emelte ki, hogy a dokumentum megfogalmazói „nem ébresztenek hamis illúziókat, nem biztatnak azzal, hogy a megkezdett közös út könnyű és gyors lesz, ugyanakkor bátran tanúskodnak arról, hogy ez az út járható”. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a kötet egyik lektora (képünkön balra) a bemutatón méltatta, hogy az utóbbi ötven év az egyházak közötti párbeszéd jegyében telt el. Úgy vélte, az elmúlt ötszáz év történetét katolikus és evangélikus szempontból is bemutató kötet „nagy előrelépés és példaadás a keresztény egység útján”, hiszen bátran szembenéz az egyházak közötti megosztottsággal, és lehetővé teszi, hogy „legyen bátorságunk kimondani és bevallani az egység ellen elkövetett bűnöket”. Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa, a kötet másik lektora azt emelte ki, hogy a könyvben az evangélikusok és katolikusok együtt mondják el mindkét oldal vívódásait. Rámutatott: az ilyen közös dokumentumok csak akkor készülhetnek el, ha hallgatnak azokról a kérdésekről, amelyeknek kibeszélésére még nincs lehetőség, amelyekben nincs teljes egyetértés. „E tény fölött nem szabad átsiklanunk, ugyanakkor nem szabad kudarcként sem felfognunk.” ■ >► Folytatás az 1. oldalról Az igehirdetések után Papp János baptista egyházelnök könyörgött azért, hogy a Krisztus-hívők sóvá és világossággá tudjanak lenni, majd Lackner Pál nyugalmazott tábori püspök vezetésével a reménység imái következtek, hogy Krisztusban eggyé tudnak lenni a benne hívők. Ezután a Miatyánkot mondták el közösen az egybegyűltek Székesfehérváron Szemerei János püspök prédikált az imahét nyitóalkalmán Az ökumenikus imahét első napján, január 17-én, vasárnap a székesfehérvári római katolikus bazilikában Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A nyitó istentisztelet házigazdája Spányi Antal római katolikus megyés püspök volt. A liturgiában részt vettek a helyi református és baptista közösségek vezetői is, valamint - evangélikus részről - Bencze András püspökhelyettes és Fehér Károly nyugalmazott lelkész. „Ne maradjon a kő a sírnál” - hangzott a nap témája. Szemerei János ennek kapcsán hangsúlyozta: az egyházak legfontosabb közös öröksége Jézus húsvéti győzelme. „Az egyház élete innen indul. Mindannyian úgy tekintünk Jézusra, mint a legfontosabb kapaszkodóra, amit Isten adott nekünk” - fogalmazott a püspök. - „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (íPt 2,9) Január 17-24. között minden este 18 órai kezdettel tartottak közös istentiszteletet Székesfehérváron a helyi egyházak lelkipásztorai a Krisztus-hívők egységéért a város templomaiban, illetőleg a baptisták imaházában. Kalota József ortodox érseki vikárius vezetésével. Az istentisztelet áldásokkal ért véget: Frank Hegedűs anglikán esperes, Kalota József ortodox érseki vikárius, a MEÖT alelnöke és Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész, a johannita lovagrend káplánja osztott áldást, majd a két igehirdető, Bogárdi Szabó István püspök és Erdő Péter bíboros tette ugyanezt. Az istentisztelet végén a hívek a liturgiában szerepet kapott nagy égő gyertyáról meggyújthatták saját gyertyáikat. A kijáratnál a helyi gyülekezet tagjai kenyérdarabokat osztottak a távozóknak. Az alkalmon részt vevők adományaikkal a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élő keresztényeket segíthették. Az eseményen, jelen volt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint az állami és közélet több jeles képviselője. Egyházunk részéről D. dr. Harmati Béla és D. Szebik Imre nyugalmazott püspök mellett jelen volt többek között Prőhle Gergely országos felügyelő és Krámer György országos irodaigazgató is. Az istentiszteleten részt vett továbbá Szvajtoszlav Bulah ortodox diakónus, Magyar Máriás ortodox esperes, Voiszlav Gality ortodox püspöki helynök és Jancsev Tancso ortodox protoierej is. Az imahét megnyitóján zenei szolgálatot végzett a Lutheránia ének- és zenekar dr. Kamp Salamon karnagy irányításával, valamint Finta Gergely orgonaművész, kántor. Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország szinte minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért az imahét idején a különböző felekezetű gyülekezetek. ■ Horváth-Bon.a Zsuzsanna Forrás: Evangélikus.hu Ferenc pápa bocsánatot kért... A más keresztény egyházak tagjaival szembeni „nem evangéliumi” magatartásért kért bocsánatot Ferenc pápa január 25-én a keresztény egységnek szentelt imahét utolsó mozzanataként a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában tartott imán. Ferenc pápa kijelentette: „Mindenekelőtt bocsánatot kérünk megosztottságunk bűnéért, amely nyílt seb Krisztus testén. Róma püspökeként és a katolikus egyház pásztoraként irgalmasságért és megbocsátásért könyörgök a nem az evangéliumi tanítást követő magatartásért, amelyet a katolikusok tanúsítottak más egyházak keresztényeivel szemben. Ezzel egy időben felszólítok minden katolikus fivért és nővért, hogy bocsássák meg, ha ma vagy a múltban sértést szenvedtek el más keresztényektől. Nem törölhetjük ki, ami történt, de nem akarjuk megengedni, hogy a múlt bűneinek terhe tovább torzítsa kapcsolatainkat.” A katolikus egyházfő egyértelműen a más keresztény egyházakkal való múltbéli megosztottságra utalt, valamint az egyházakból való kizárásokra, kölcsönös üldözésekre. A Szent Pálbazilikában tartott hétfő esti ima (vesperás) Szent Pál megtérésének ünnepére esett, és a Vatikánban ez zárta a keresztény egység imahetét. ■ MTI Tájékoztató a közép-európai keresztény találkozóról A Magyarországi Evangélikus Egyház lesz a házigazdája a „Ti vagytok a föld sója” mottójú közép-európai keresztény találkozónak, amelyet július 7-10. között tartanak Budapesten. A Foldsojatalalkozo.hu hivatalos honlapon már el is indult a regisztráció. A szervezők január 15-én előzetes sajtótájékoztatót tartottak a hazai médiumok képviselőinek. Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke az alkalmon, köszöntve a vendégeket, az egyházak szerepéről elmondta, hogy - a mottóhoz alkalmazkodva - szeretnének fontos elemei lenni a társadalomnak. A találkozó nem a látványosságra törekszik, a hangsúly azon van, hogy az egyház részt vegyen a társadalom életében, és válaszokat adjon a felmerülő kérdésekre. Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az evangélikus egyház országos irodája ökumenikus és külügyi osztályának vezetője ismertette a keresztény találkozók történetét. 1992-ban Görlitzben a német, a cseh és a lengyel evangélikus egyház részvételével rendezték az első ilyen összejövetelt. Az eltelt évek alatt számos más nemzet, illetve felekezet is csatlakozott a fesztiválhoz, a legutóbbit a lengyelországi Wroclawban rendezték 2014-ben. Az idei alkalom programját Antal Bálint főszervező ismertette. Kitért arra, hogy bár alapvetően evangélikus, protestáns találkozóról van szó, az ökumené szellemében mégis szeretnének más egyházakhoz tartozókat is meghívni. A főelőadók között említette Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, valamint Heinrich Bedford-Strohm bajor evangélikus püspököt és Pál „Feri” atyát is. A programok között lesz püspöki fórum, levetítik a Luther-rajzfilm már elkészült epizódjait, és keresztény könnyűzenei, illetve kóruskoncerteket is kínálnak a résztvevőknek. Az ifjúsági programokat Németh Kitti ismertette. Elmondta, hogy bár a találkozó az idősebb generációnak szól, a három-négyezer résztvevő között mintegy ötszáz fiatalra számítanak. Számukra inkább sport- és zenei, valamint missziói programokat szerveznek. Dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára az alkalom ökumenikus voltát domborította ki hozzászólásában. Az ökumenikus tanács székháza a központi helyszínül szolgáló Tüskecsarnok mellett a találkozó egyik fontos színtereként funkcionál majd. Dr. Pángyánszky Ágnes, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi lelkésze, a nyitó és záró istentisztelet főszervezője elmondta: fontosnak tartja, hogy a találkozóról hazatérők választ kapjanak a bennük felmerülő kérdésekre, legyen mit hazavinniük az alkalmakról, ezért az istentiszteletek liturgiájának kidolgozását, az igehirdetők kiválasztását is ennek jegyében végzik. A sajtótájékoztató végén levetítették a találkozó reklámfilmjeit. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna A pápalátogatás meghatározhatja a reformáció emlékévét Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) alelnöke szerint Ferenc pápa svédországi látogatása meghatározhatja és az ökumené felé tereli a reformáció emlékévét. A Vatikán és az LVSZ január 25-én délben jelentette be, hogy Ferenc pápa október 31-én, a reformáció emléknapján a svédországi Lund városába látogat, ahol közös istentiszteleten vesz részt a világszövetség elnökével, Munib A. Younanjeruzsálemi püspökkel, illetve a szervezet alelnökeivél. Fabiny Tamás szimbolikusnak nevezte, hogy a pápa éppen Lundba látogat, abba a városba, ahol 1947-ben megalakult az LVSZ. A város székesegyháza ráadásul ötszáz évig katolikus volt, ötszáz éve pedig evangélikus, így mindenképp alkalmas helyszín a közös imádkozásra. Az LVSZ-alelnök szólt arról is, a szervezet kezdettől fogva azt vallja, hogy csak az lehet evangélikus, aki ökumenikus. Ferenc pápa meghívása nem előzmény nélküli, hiszen ötven évvel ezelőtt, a második vatikáni zsinattal egy időben indult el a római katolikusok és az evangélikusok között az intézményesített párbeszéd. Ekkortól - hatéves ciklusokra - vegyes bizottságok jöttek létre, amelyek különböző témákat vitattak meg, ezek között volt a keresztség, a papi hivatás vagy például az úrvacsora kérdése. Ötven éve gyakorlatilag megszakítás nélkül folyik tehát igen magas szintű teológiai párbeszéd. Fabiny Tamás hozzátette: e párbeszéd igen jelentős állomása volt, amikor 1999. október 31- én a két egyház képviselői Augsburgban aláírták a közös nyilatkozatot a megigazulás kérdéséről. Ezzel a dokumentummal visszavonták egymás kölcsönös, 16. századi kiátkozását. Az evangélikus püspök utalt arra, hogy január 17-én mutatták be magyarul A szembenállástól a közösségig címmel a két egyház közeledésének legfontosabb állomásait bemutató kötetet. A folyamatnak pedig nincs vége: „A távlati cél mindenképpen az úrvacsorái közösség megvalósulása.” Az evangélikus püspök megjegyezte, hogy bár mind katolikus, mind protestáns részről lehetnek majd ennek ellenzői, ő mégis úgy gondolja, hogy a 21. században csak ökumenikusán szabad gondolkodni és cselekedni. „Személyes vágyam, hogy megvalósuljon az úrvacsorái közösség. Ez az a cél, amelyet csak úgy lehet elérni, ha néhányan megfogalmazzuk mint vágyat. Aztán majd csak felzárkózik a vágyhoz a teológusok egyeztető munkája is” - fogalmazott Fabiny Tamás evangélikus püspök. ■ MTI
