Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-29 / 48. szám
6 it 2015. november 29. PANORÁMA Evangélikus Élet Kihívások a keresztény nevelésben A tudomány ünnepe az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ► Az újonnan megalakult Valláspedagógiai Tanszék szervezésében rendezték meg az Evangélikus Hittudományi Egyetem hagyományos tudományünnepi konferenciáját november 19-én Keresztény nevelés - Kihívások és értékek a kapcsolatok fényében címmel. A nap során elhangzott előadások rendkívül sokféle megközelítésből járták körbe a témát, s helyet kapott nemcsak az evangélikus, hanem a katolikus és a református nézőpont is. A konferenciát délután Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkész doktorrá avatása zárta. A zsúfolásig telt díszteremben dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora köszöntötte az egybegyűlteket. Olyan világban élünk - mondta ahol a keresztény nevelés központi helyet foglal el. A keresztény jelzőnek a program során nemcsak célja, fontossága és mélysége, hanem korrekt üzenete is keresendő, ezenfelül pedig fontos az is, hogy a keresztény nevelés a lehető legnagyobb segítséget adja meg a felnövekvő generációnak. A rektor megköszönte dr. Kodácsy-Simon Eszternek, a valláspedagógiai tanszék megbízott vezetőjének szervezői munkáját, és külön köszöntötte a konferencia külföldi előadóját, dr. Kathrin Winklert, a Nürnbergi Evangélikus Főiskola tanárát. Jézus a pszichológus szemével A nap első előadását dr. N. Kollár Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense tartotta Jézus tanításai a pszichológia szemszögéből címmel. Az előadó Carl Rogersnek és a humanisztikus pszichológiának a megállapítására alapozott, amely szerint mindenkinek megvan a saját olvasata a világról - hogyan olvassa tehát a Bibliát egy pszichológus? Jézus viselkedése alapvetően ellentétes a korabeli zsidó felfogásban rögzült kemény alapelvekkel: azok szerint a sérült, beteg ember Isten büntetését viseli, a törvények betartása megkérdőjelezhetetlenül szükséges, a bűnt meg kell büntetni, a közösségnek joga van kiközösíteni a bűnözőket, és legitimálják a szemet szemért elvet is. A pszichológus négy példával illusztrálta, hogyan jelennek meg a különböző pszichológiai irányzatok alapelvei a Bibliában: így például a jutalmazás hangsúlyú nevelés elvét valló behaviorizmusé, a szabályok magyarázatának fontosságát hangsúlyozó kognitív pszichológiáé vagy a már említett humanisztikus pszichológiáé, mely a külső szabályozás helyett az egyén önértékelését emeli ki és azt, hogy támogatással lehetővé válik az önfejlődés. Eredményes iskolák és a német gyakorlat A folytatásban dr. Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének egyetemi tanára és munkatársa, dr. Bácskái Katinka egyetemi oktató mutatták be kutatásaikat A felekezeti iskolák tanulóinak iskolaválasztási motívumai és eredményessége című előadásukban. Pusztai elmondta: a kilencvenes évek közepe óta végzett kutatássorozatának egyik első megállapítása volt, hogy a felekezeti iskolák tanulói teljesítményelőnyre tesznek szert, ami nem az előnyösebb társadalmi háttér, hanem egy sajátos társadalmi tőke következménye. Ezen iskolák diákjai közül sokan vallásgyakorlók, akik egyfajta értelmező közösséget hoznak létre a tanulótársadalmon belül. További jellemzője a felekezeti iskoláknak a sűrű kapcsolatháló, valamint a sokféle szabadidős kapcsolattartási lehetőség, mely a tanulásra is jó hatással van. A szülők bizalma erős a tanárokban, és a diákokkal együtt odafigyelést, törődést várnak az iskolától. Bácskái Katinka az evangélikus általános, illetve középiskolák országos kompetenciamérésben mutatott eltérő eredményeire hívta fel a figyelmet: míg a középiskolák az ország élvonalába tartoznak, az általános iskolák esetében nagyobb a megoszlás. Kiemelte azt is, hogy a szülői elvárások és az azoknak való megfelelés nagy szerepet játszanak abban, mennyire eredményes egy iskola. Kathrin Winkler A keresztény nevelés találkozása az iszlámmal című, német nyelvű előadásában a németországi vallásoktatás, majd ezen belül az iszlámoktatás és a menekült gyermekek kérdésével foglalkozott. A vallás egyre nagyobb szerephez jut a közéletben, így elengedhetetlen, hogy a vallásoktatás az iskolai oktatás szerves részévé váljon - mondta. Fontos kérdés, hogy miként szervezhető meg a különböző vallási kötődésű tanulók együttélése úgy, hogy a saját vallási identitás kialakítása mellett megvalósuljon a másként gondolkodókkal szembeni tolerancia, és meglegyen a diákokban a különböző vallási meggyőződések közti dialógus megteremtésének képessége is. Kathrin Winkler az iszlám vallás kérdésére rátérve kifejtette, Bajorországban már kétszázhatvan iskolában zajlik iszlámoktatás, amely autentikus tudást közvetít, és célja, hogy megismertesse a muszlim diákokat az iszlám tanításaival úgy, hogy megadja a szabad személyes tájékozódáshoz és a hitbéli döntésekhez szükséges ismereteket is. Ennek a módszernek jelentős szerepe van a muszlim diákok és szüleik társadalmi integrációjában. Az előadó megemlítette a hamburgi Vallásoktatás mindenkinek programot is, melynek keretében a diákok az iskolában vallási hovatartozásra és világnézetre való tekintet nélkül vehetnek részt vallásoktatásban. Előadásának utolsó részében Kathrin Winkler a menekült gyermekek és a német oktatás kérdéséről szólt. A kereszténység és az iszlám párbeszéde kiemelt szerephez jut, és fontos, hogy a másik vallást ne annak elkorcsosult változatai alapján ítéljük meg. A menekült gyermekek traumát éltek át, identitásvesztésen mentek keresztül, így érkeztek a német oktatási rendszerbe. Számukra a vallás „hordozható haza” amely elősegíti a megterhelő helyzetek kezelését. Fontos, hogy az iskolai képzés ne kezelje tabuként a tapasztalataikat, hanem reflektáljon rájuk - hangsúlyozta az előadó, hozzátéve: a vallásoktatás hozzájárulhat egymás kölcsönös megértéséhez, és segíthet abban, hogy az eltérő élettapasztalattal bíró fiatalok meghallgatásra találjanak. A szekció programjának végén dr. Borókay Réka, az egyetem főtitkára és Kodácsy-Simon Eszter megbízott tanszékvezető vehette át megbízását Szabó Lajos rektortól. Szeretetelvű pedagógia és keresztény művészet Rövid szünet után A pedagógia és a kereszténység találkozásának főbb pontjai címmel dr. Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem professzora tartott előadást, melynek gerincét a pedagógiatudomány meghatározó alakjának, Schneller Istvánnak (1847-1939) a munkássága alkotta. A kőszegi születésű evangélikus teológus gondolkodására nagy hatással volt a német klasszikus filozófia, személyiségpedagógiája gyűjtőrendszere a korabeli filozófiai áramlatoknak, Kant, Hegel, Schleiermacher és Pestalozzi munkásságának. A ember státuszának Pestalozzi által meghatározott fejlődési fokozatait (a kizsákmányolással jellemzett természetes állapot, a külső nyomásra a viselkedést korlátozó társadalmi állapot és a belsővé tett értékekkel, felvilágosult gondolkozással jellemezhető erkölcsi állapot) Schneller érzéki éniségnek, történeti éniségnek és tiszta éniségnek nevezte, amelyek közt az átmenetet a szeretet biztosítja. „A pedagógiai szeretet egy magasrendű etikai érzelem, melynek legfontosabb jellemzője az igazságosság, a másik ember egyéniségének elismerése" - fejtette ki az előadó. Ez a szeretetelvűség a központi rendezőelve Schneller munkásságának, amely nélkül nem lenne elérhető az emberek számára a tiszta éniség. „Schneller a magyar pedagógia tradíciójának legjavát képviselte, akinek gondolatai, tanításai, értékrendje ma is tiszteletre méltó" — zárta előadását Pukánszky Béla. „Amióta létezik a kereszténység, a keresztény művészet és ennek a következő generáció felé történő átörökítése állandó téma” - kezdte A Szentlélek hárfája - avagy miképpen nevel a keresztény művészet? című előadását Bubnó Tamás DLA egyházzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Az előadó kitért Szír Szent Efrém 4. századi himnuszköltőnek és tanárnak, „a Szentlélek hárfájának” munkásságára, akiről úgy hiszik, himnuszai sok embert vezettek vissza az igaz útra. Hozzátette, már a kisgyerekeken is látszik, ha valódi remekművet mutatnak nekik. Igazoltnak látja Jeleníts István piarista szerzetes, tanár bátorítását: legyen merszünk eleget időzni ezeknél a remekműveknél. Egy ilyet maga is megmutatott — Csajkovszkij Aranyszájú Szent János liturgiája című ortodox miséjének Kerubénekét. Végezetül azt az ókori görög mondást idézte, amely szerint az oktatás akkor eredményes, ha harmadrészben az intellektus, harmadrészben az emóció és harmadrészben a fizikum fejlesztésére koncentrál, mégis ritkán valósul meg ez a recept. „Mit tehetünk mi? Az egyházzenészek egyetlen útja: hittel és művészi felkészültséggel megmutatni az európai zenetörténet kincsestárát, és amit csak lehet, elénekelni” - vonta le a következtetést Bubnó Tamás. Felekezeti sajátosságok és az élet színei A második szekció zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor három felekezet képviselőjének részvételével: dr. Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára a katolikus, dr. Szenczi Árpád, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai tanára a református, Szabóné Mátrai Marianna, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója pedig az evangélikus nézőpontot képviselte. Szabóné Mátrai Mariannát születésnapja alkalmából köszöntötték A Kodácsy-Simon Eszter vezette beszélgetés elsőként a keresztény nevelésben megmutatkozó felekezeti sajátosságokat érintette. Dejcsics Konrád ehhez kapcsolódóan kifejtette: a katolikus nevelésben a morális megközelítések túlsúlyát csökkenteni kellene, mert ez riasztó hatással van a diákokra. Kritikával illette továbbá azt a gyakorlatot, hogy hagyományosan működő rendszert húznak rá olyan közösségekre, melyek még nem állnak készen rá - például olyan iskolákra, melyek éppen csak elindultak az egyházi fenntartású lét útján. Szabóné Mátrai Marianna Luther gondolkodásának két sarkalatos pontját emelte ki. Elsőként a tanítás értékét, melynek lényege, hogy minden gyerek részesüljön benne, fiúk és lányok is, mert a káoszt csak kiművelt emberek tudják megakadályozni; másrészről a szabadságban élés evangélikus felfogását, amely a Krisztus általi megszabadított állapotot jelenti. A közösségben megvalósuló értékátadást érintő kérdésre Szenczi Árpád elmondta: a közösség csak társas lelkületű lehet, és nagy figyelmet kell fordítani a családorientált, professzionális nevelésre. Dejcsics a bencés szerzetesek mellett a világi munkatársak fontos, példamutató hatását emelte ki. Szabóné Mátrai Marianna pedig nyomatékosította, hogy noha a nyolcvanas évektől kezdve megfigyelhető, hogy a gyerekek már nem hozzák magukkal a családból az alapvető keresztény ismereteket sem, a gyülekezetnek a közösséget családostul kell megfognia. Utolsóként a hit- és erkölcstanoktatás kérdése került terítékre, amelyet mindhárman kritikával illettek. Szabóné Mátrai Marianna szerint nem egyforma az oktatás hatékonysága ott, ahol egy jól működő gyülekezetei találunk, és ott, ahol mindez izoláltan történik úgy, hogy az iskolának semmi köze a gyülekezethez. Szenczi Árpád azt emelte ki, hogy nem jó a metodológia, nem látja, hogy a hit- és erkölcstant az oktatáson kívül meg is élnék. Dejcsics Konrád szerint elszakad a katolikus közösségtől a hittanóra, ami problémát jelent, hiszen a plébánia és az iskola más alapon szerveződik. A beszélgetés után Debussy Csónakban című darabjából hangzott el fuvolán a Kis szvit egy részlete Hercselné Kapi Judit előadásában, dr. Finta Gergely zongorakíséretével, majd Kodácsy- Simon Eszter és Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója köszöntötte a hatvanötödik születésnapját ünneplő Szabóné Mátrai Mariannát. A jeles napra egy kötettel lepték meg a gyakorlati intézet vezetőjét. Az élet színei címet viselő könyvben több évtizedes munkáját köszönték meg egy-egy gondolattal kollégái, barátai, tanítványai, családtagjai. A köszöntést az egyetem énekkarának szolgálata zárta, dr. Kinczler Zsuzsanna vezetésével az ároni áldást énekelték az ünnepeknek. Kommunikáció és közösségfejlesztés Az ebédszünetről visszatérve ismét egy zenés darab, Carl Bärmann Romanze című műve csendült fel Wölfel Mihály teológushallgató előadásában klarinéton, Finta Gergely zongorakíséretével. Kultúra-közösség-kommunikáció - Kommunikációs eszközök a keresztény iskolai közösségfejlesztésben címmel tartott előadást dr. Korpics Márta, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Ismertette a közösség fogalmát a társadalomtudományokban, kiemelve a weberi meghatározást (a közösség olyan társadalmi kapcsolat, amelyet a résztvevők összetartozáson alapuló beállítottsága jellemez) és Kari Erik Rosengren definícióját (a közösség olyan csoport, melyet a kommunikáció magas foka és sokszor magas hierarchia jellemez). Megemlítette Ani/zony Cohent, aki a társadalmi tér, az érdekek és identitások, a társadalmi interakciók és a kollektív társadalmi cselekvések négyese mentén írja le a közösségeket. ^ Folytatás a 11. oldalon
