Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-29 / 48. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2015. november 29. ► 11 Kövessen bennünket a Facebookon is: facebook.com/evangelikus f) Magyarországi Evangélikus Egyház - Életközeiben vagyunk fL-J Kihívások a keresztény nevelésben A tudomány ünnepe az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Hasonlóan Fábri Györgyhöz, Majoros né Lasányi Ágnes, a 2014-ben alakult Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) igazgatója is feltette a kérdést: „Mit keresünk az iskolában?” Előadásában, amely A rendszerhez tartozás előnyei a keresztény nevelési értékek közvetítésében címet viselte, felsorakoztatta azokat a gyakorlatokat, amelyekkel annak érdekében élnek, hogy „intézményeinkbe olyan gyerekek járjanak, akiknek jó ott lenni, mert nagy a szakmai tudás, jó a közösség” Három kulcsszót emelt ki, melyek áthatják az evangélikus intézmények mindennapjait, ezek: a szakmaiság, a hitélet és a közösség. Elmondta azt is, fontosnak tartja, hogy a szülő bizalommal tudja elhozni az óvodába a gyermekét, akit aztán akár az érettségiig el tud kísérni az intézmény. 2015-ben az év témája a reformáció és az oktatás, ennek keretében pedig az EPSZTI rengeteg programot szervezett, többek között pedagógustovábbképzéseket, versenyeket. Céljuk az, hogy elindulhasson a hálózatosodás, és megerősödhessen a szakmai-hitéleti munka. „Ha az iskolák gyarapodnak, akkor jól áll a dolgunk” - fejezte be előadását Majorosné Lasányi Ágnes. Jó gyakorlatok Utolsóként négy evangélikus intézmény két-két képviselője számolt be azokról a gyakorlatokról, amelyeket sikerrel alkalmaztak a keresztény nevelésben. A Szentendrei Evangélikus Óvoda képviseletében Horváth-Hegyi Olivér gyülekezeti lelkész szólalt fel. Kiemelte: azzal, hogy tavaly átvették az óvodát, lehetőség nyílt gyülekezeten kívüli családokat is befogadni. „A falak leomlanak, ha egyenlőnek tekintjük egymást” - tette hozzá. CsesznákÉva óvodavezető a közösen megélt evangélikus hagyományok fontosságát hangsúlyozta, amelyekbe bele kell nevelődni - például iskolai táborok segítségével. A Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolát Sallainé Árvái Ágnes igazgatóhelyettes és dr. Darvas Anikó iskolalelkész képviselte. Utóbbi a fegyelmezés kapcsán tért ki arra, mennyire fontos, hogy ne a gyereket ítéljük el, csak a bűnt, amelyet elkövetett. Kiemelte továbbá a roma fiatalok megszólításának jelentőségét is, akiknek esélyt adni „keresztény felelősségünk”. Ezenkívül fontos, hogy a gyerekek szociálisan érzékenyek maradjanak, és meg kell tanítani őket ünnepelni is. Az Eötvös József Evangélikus Gimnáziumból Gottschling Gábor igazgató és Hegedűs Attila iskolalelkész beszéltek tapasztalataikról. Mindketten kiemelték az iskolai színjátszó kör fontosságát, ahol ép és sérült gyerekek játszanak együtt. Az iskolalelkész megemlítette azt is, hogy ha a gyerekek kudarcélménnyel jönnek a gimnáziumba, akkor segíteni kell őket abban, hogy önmagukra találjanak. Arra törekszenek, hogy „érettségi után azt mondják a gyerekek, találtak egy helyet, ahol vaI* Folytatás a 6. oldalról Az előadó katolikusként kitért a közösségnek a katolikus egyház életében betöltött fontos szerepére is: az a fontos, hogy élő-látható szeretetközösség legyen úgy, hogy a közösségi lét a kommunikációban valósul meg. Problémát jelent azonban, hogy a posztmodern társadalomban az emberek elvesztik közösségeiket, erősödik az individualizmus, csökken a felelősségérzet, és széttöredezettség figyelhető meg. Az emberi kultúra viszont csak közösségben létezhet, ez a hagyományok alapja, tehát feladatunk, hogy közösségeket építsünk, fejlesszünk - mondta az előadó. Referátuma végén a közösségfejlesztés módszertanára kitérve egy kommunikációs tréning gyakorlatait mutatta be. Mit keresünk az iskolában? A Helyünk az iskolában - a közvélekedés szerint címet viselő előadását a „mit keresünk az iskolában?” kér-Dr. Fábri György előadás közben déssel kezdte dr. Fábri György északi egyházkerületi felügyelő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált egyetemi docense. „A mai Magyarországon a vallásosság egyre inkább egy kisebbség ügyévé válik” - jelentette ki egy 2014-es kutatás eredményeit ismertetve. Az evangélikus a leginkább öregedő egyház. A fiatalok között egyértelműen kisebbségben vannak azok, akik valamilyen vallási közösséghez tartoznak, és csökken azoknak a száma, akik részt vesznek a vallásgyakorlatban. Ezeket a fiatalokat kell megkeresni az iskolában - fejtette ki az előadó, hozzátéve, hogy bár a keresztelések száma nem csökkent az elmúlt tizenöt évben, a megkeresztelt gyerekek egyharmada már nem jut el a konfirmációig. A hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban a felmérések pozitív attitűdöt mutatnak, amelyre lehet építeni, az evangélikus iskolákkal szemben pedig magasabb elvárások figyelhetők meg - számolt be az eredményekről az előadó, hozzátéve, az evangélikus iskoláktól a szülők nem versenyistálló jelleget várnak, hanem nagyobb figyelmet, illetve élhető, szerető, a gyerek kibontakozását segítő közeg biztosítását. Dr. Szenczi Árpád, Szabóné Mátrai Marianna, dr. Dejcsics Konrád és dr. Kodácsy-Simon Eszter a keresztény nevelés felekezeti sajátosságait vitatták meg lakik hittek bennük, és ezek a valakik történetesen evangélikusok voltak” Végül a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöke, Laborczi Géza evangélikus lelkész és Molnár Erzsébet, az Evangélikus Roma Szakkollégum igazgatója kiemelte: fontos értékalapú nevelés az, amikor egy felsőoktatási intézményben a kisebbségi lét értékeit tanítják az embereknek. Céljuk, hogy a roma és a magyar kultúra találkozásával egy új minőség szülessen, ahol közösen keresik az igazságot. Az előadásokat zárva Gáncs Péter elnök-püspök elmondta: a konferencia szép koronája a tematikus évnek, ugyanakkor reméli, nem záróakkord, hiszen „a tanítványság életforma”. frissen avatott doktor magna cum laude minősítéssel veheti át oklevelét. A jelentés után dr. Orosz Gábor Viktor docens ismertette a jelölt pályáját. Pángyánszky Ágnes 1988 és 1993 között végezte el az Evangélikus Teológiai Akadémia teológus-lelkész szakát, 1993-ban lelkésszé avatták. 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett angol szakos köGimnázium hittantanára volt. 1990 és 1997 között a Lutheránus Világszövetség Tanácsának kelet-közép-európai ifjúsági tagja, majd 1997-2003 között a Lutheránus Világszövetség Tanácsának egyik tanácsadója. 1998- tól 2014-ig szolgált a Pilisi Evangélikus Egyházközség parókus lelkészeként, majd 2014-től az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi lelkésze. Az egyetem tanári kara doktorrá fogadta Pángyánszky Ágnest Orosz Gábor Viktor a laudációban kiemelte, hogy a doktori disszertáció témaválasztása a „legidőszerűbb feladatra hívja fel az egyházak figyelmét” a kidolgozás módja pedig „időszerű és gyakorlatias” A dolgozat szakirodalmi háttere „gazdag és kurrens” a szerző ugyanakkor „kritikus érzékenységgel idézi” a hivatkozott műveket. A doktori fogadalomtétel után a rektor és a hallgatók is köszöntötték a friss doktort. Pángyánszky Ágnes maga is szólt néhány szót, beszédében a felnőttkorúság fontos állomásának nevezve a doktori disszertáció megírásától a doktoravatásig terjedő időszakot. Köszönetét mondott mindazoknak, akik támogatták őt ez idő alatt, és abbéli kívánságát is kifejezte, hogy „egyházunkminél több evangélikus lelkésze lehessen részese a teológia tudományának való elköteleződés örömének”. ■ Sebestény Judit Elkötelezve a tudománynak A tudományünnep délutánján avatták doktorrá Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkészt. Az ünnepélyes pillanatokat az egyetemi énekkar szolgálata vezette fel, Johann Sebastian Bach Jer, dicsérjük Istent című szerzeményét megszólaltatva. Pángyánszky Ágnes Tanítás és tanulás felnőttkorban - Szemléletváltás a felnőttkatekézisben címmel nyújtotta be disszertációját az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsának, témavezetője Szabó Lajos egyetemi tanár volt. Dr. Csepregi Zoltán professzor, tanszékvezető jelentéséből kiderült, hogy a zépiskolai tanári diplomát. 1993- 1998 között a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemi lelkésze, a Keresztény Ökumenikus Diákmozgalom egyik alapítója, majd 1994- 1998 között a Deák Téri Evangélikus
