Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-06 / 49. szám
4 «l 2015. december 6. KERESZTUTAK 8tTmiilsamjarraTTPiMi8HTffífrTTfTi^^ Evangélikus Élet A migráció nem azonos a terrorizmus terjedésével Közös etikai értékek - felekezetek közötti párbeszéd Résister! - Victoire! Ádvent és klímacsúcs a terrorizmus árnyékában ► Talán a második világháború óta nem volt még ilyen különös ádventje Európának. A párizsi klímacsúcs, amely nem kis mértékben befolyásolhatja a világ globális jövőjét, a magunk okozta természeti fenyegetettséget próbálja kivédeni. Ádvent pedig a lelki beszorítottság, a félelem, a tehetetlenség ellenszereként köszönt ránk. Annak tudatosításával, hogy a remény, a szabadítás is jön Krisztussal és üzenetével. Nemcsak a migránsok és a rájuk települő paramigránsok, álmigránsok, terroristák jönnek, hanem a válságos és álságos világhoz jön újra a Szabadító, aki az Úr Jézus Krisztus a Dávid városából. Álljatok ellen - és lesz győzelem! Talán ez lehet legrövidebb summázata 2015 különös ádventjének. A migráció és a terrorveszély növekedése között nincs egyenes összefüggés - ezt álbtotta Rostoványi Zsolt professzor, iszlámszakértő, a Corvinus Egyetem rektora a Vallások együttélése egykor és ma című budapesti konferencián. Az állami Reformáció Emlékbizottság szervezésében megtartott tanácskozáson - sok egyéb mellett - szó esett még a világethosz-koncepcióról, valamint a zsidó-keresztény párbeszéd aktuábs kérdéseiről is. A konferenciát megnyitó Hafenscher Károly, zsinatunk lelkészi elnöke s egyben az emlékbizottság miniszteri biztosa arról beszélt, hogy az ember időről időre letér az Úr által kijelölt, helyes útról, de a reformációban megvalósuló megújulás esélyt ad a visszatalálásra. A Párizst s egyben egész Európát megrázó terrorcselekményekkel kapcsolatban idézte a dalai láma kijelentését, amely szerint nem imádkozni kell Párizsért, hanem cselekedni. A bajt az emberek okozták, oldják is meg az emberek - mondta a tibeti vallási vezető, s ehhez Hafenscher Károly azt fűzte hozzá: a valóság, a kialakult helyzet indulatoktól és mögöttes szándékoktól mentes megismerése hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megoldást találjunk az európai társadalmakat jelenleg feszítő problémákra. Mindenekelőtt a fejekben kellene rendet tenni - ezzel kezdte az iszlám és a keresztény világ jelenlegi viszonyának vizsgálatát Rostoványi Zsolt. Szerinte erre azért lenne szükség, mert akkor a politika nem használhatná fel a migráció tényét, illetve az abból fakadó/gerjesztett félelmeket saját hatalmi céljainak megvalósítására. A professzor emlékeztetett arra, hogy az iszlám mindig része volt az európai kultúrának, jelenleg is huszonöt-harmincmillió olyan, vallását tartó muszlim él a kontinensen, aki már itt született. Az európai politikusok egy része most úgy fogalmaz, hogy a keresztény Európa háborúban áll az iszlámmal, holott a kialakult helyzetre - a professzor szerint - a háború kifejezés egyáltalán nem használható. Népesedéstudományi kutatások megállapították, hogy 2010-ben Európa lakosságának hat százaléka volt muszlim, s a prognózisok szerint ez a hányad 2030-ra sem fogja meghaladni a nyolc százalékot, vagyis nem kell tartani a kontinens tömeges iszlamizálódásától. A mostani menekülthullámot egyértelműen az Amerikai Egyesült Államoknak a nyugati mintájú demokrácia Közel-Keleten való elterjesztéséhez kapcsolódó téveszméi s persze az ezekre alapuló külpolitikája gerjesztette - állítja Rostoványi. Az arab világban felhalmozódott társadalmi, szociális feszültségek a jórészt amerikai támogatással kirobbant, „arab tavasznak” nevezett eseménysorozatot követően szétzilálták a népmozgalmak által érintett országok államhatalmi berendezkedéseit, s mivel a széthulló hatalmak helyén nem tudott gyökeret verni a nyugati típusú demokrácia, az arab világban szükségképpen teret talált és foglalt magának az erőszak, a terror. A jelenleg Európában élő, rendkívül széttagolt muszlim kisebbségnek csupán harminc százaléka gyakorolja a vallását, a többnyire a nyugati társadalmak szociális perifériájára szorult muszlimokban erős a beilleszkedési szándék - állítja kutatásokra támaszkodó előadásában a professzor. Ehhez képest az európai népesség iszlámról alkotott képe rendkívül egyoldalú, általánosító, amihez az is hozzájárul, hogy a tömegtájékoztatás szinte kizárólag a muszlim közösségeket érintő negatív hírekről, információkról számol be. Ha tudatos állami és civil szerepvállalással sikerülne a szociális törésvonalak mentén közelíteni egymáshoz az európai többségi, valamint a muszlim kisebbségi közösségeket, akkor közelebb kerülhetnénk ahhoz, hogy az európai keresztények és a muszlimok kölcsönösen valós képet alakítsanak ki egymásról. Ezzel pedig jelentősen csökkenne annak a veszélye is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet megtalálja és aktivizálja az Európában élő muszlim radikálisokat, akiknek csoportjukon belüli számaránya nem haladja meg az egy-két százalékot - állította előadásában Rostoványi Zsolt. A világethosz-teória elsősorban arra épít, hogy a Föld lakosságának 83,7 százaléka vallásos, a vallások alapértékei pedig lényegében azonosak - fogalmazta meg előadásában Szentpétery Péter. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető docense elmondta: a világethosz nem egységes etikai rendszer, vagyis nem törekszik arra, hogy közös nevezőre hozza az egyes felekezeteket. Ugyanakkor tény, hogy a „ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne paráználkodj, tiszteld az ősöket!” parancsrendszere közös alapértékként szinte a világ összes vallásában jelen van, s ha erre a közös etikai fundamentumra építve próbáljuk megoldani az emberiség egészét fenyegető-feszítő problémákat, akkor nagyobb esélyünk van a megoldások megtalálására. Az erőszakmentes, igazságos gazdasági rendszerre épülő közösségek együttes vezérelve a humánum lehet, s bár sok és megalapozott kritika is éri a világethosz-kezdeményezést, az bizonyos, hogy az azonos etikai értékekre építő együtt gondolkodás csak javára válhat az emberiségnek - jelentette ki Szentpétery Péter. Az iszlám világ évszázadok óta csak a Nyugatról érkező, nemritkán erőszakos behatásokra reagál. Ez fogalmazódott meg Szécsi József vallásfilozófusnak, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkárának előadásában, illetve az azt követő hozzászólásokban. A tudós - egyebek mellett - beszélt arról is, hogy a gyengülő európai keresztény közösségek lényegében csak sodródnak, nem fordulnak egymás felé, a teológia tudománya pedig képtelen vagy nem is akar kitörni a maga köré épített elefántcsonttoronyból. Ennek következménye a keresztény közösségek szétzilálódása s az is, hogy a nagypolitika a döntések meghozatalakor mindinkább figyelmen kívül hagyja a vallási, keresztény szempontokat. Márpedig a keresztény etikai gyökerek lazulásával csökken a közösségek társadalmi ellenálló képessége, s ezt a helyzetet a hatalom birtokosai és a radikális csoportok egyaránt kihasználhatják. A konferencián előadások hangzottak el még arról, hogyan éltek együtt a török hódoltság évszázadai alatt a katolikus, a protestáns és a zsidó közösségek, s a résztvevők a történelmi példák elemzéséből és megvitatásából igyekeztek a mára vonatkozó, megszívlelendő tanulságokat levonni. ■ I. L. L. Az előadások a http://www.evangelikus.hu/ vallasok-egyuttelese-egykor-esma-konferencia linken érhetők el. Ádvent első vasárnapjától, november 29-től december 11-ig százkilencvenöt országból érkezett tudósok, közéleti emberek, állami, egyházi vezetők és sokan mások foglalkoznak a jövendő egyik legerőteljesebb migrációs okával, a klímaváltozással, illetve a Föld felmelegedésének sokrétű problémáival. A politikai és a vallási üldözés, valamint a fegyveres hajsza miatti migráció mellett Párizsban most a klímamigráció is reflektorfénybe kerül. Azóta, hogy az ENSZ égisze alatt - jó húsz éve - elkezdődtek a felelős megbeszélések a klímaigazságosságról és a klímavédelemről, a párizsi a legnagyobb emberiségvédő konferencia. Halmozottan hátrányos helyzetbe került Európánk szellemi központjában soha nem látott biztonsági intézkedések próbálják megvédeni a felelős embereket, akik a klímaváltozás és a klímamigráció kezelésmódjait, a lehetséges cselekvési alternatívákat kidolgozni gyűltek össze. Mindezt a felelőtlenség és a mesterségesen - drogokkal és gyűlöletprédikációkkal - megkeményített, érzéketlenné tett terroristák közelségének tudatában. Hogyan tudnak Párizsban a résztvevők állandó készültségben, felfokozott lelkiállapotban mélyreható gondolatokat, javaslatokat megfogalmazni? Hiszen a tét hatalmas: tervezni kell, a jövőt oltalmazni, felelősen dönteni azokról a területekről is, ahonnan a kegyetlen, embertelen fanatizmus kiárad, azoknak az embermilliárdoknak a javára, akik muszlimként, keresztyénként, zsidóként és más vallások követőiként próbálják vallásuk szellemében menteni a menthetőt. Sürgető idő A klímavilágcsúcsnak és eredményességének a féltése, illetve az egész emberiségért érzett közös protestáns és katolikus felelősség hatja át minden szavát annak a nyilatkozatnak, amelyet Hannoverben adott ki nemrégen a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöksége és a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöksége. A dokumentumot Heinrich Bedford- Strohm tartományi evangélikus püspök, az EKD elnöke és Reinhard Marx kardinális, a katolikus püspöki konferencia elnöke írta alá. Az idő sürget. Eddig nem látott katasztrófák jelzik a helyzet drámaiságát: a csendes-óceáni partvidékeken végigsöprő cunamik, szélsőséges időjárási viszonyok, a partok eróziója, másutt pedig a szárazság, vízszegénység, a források kiapadása mutatja a rohamos változást. Akedvezőtlen változások olyan fontos területeket érintenek, mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat. Közvetett hatásuk már sok helyen érződik az élelmezés és az ivóvízellátás területén, jelentkezik az egészségügyben és a jólét fenntarthatatlanságában, de a békét és a biztonságot érintő kockázatok tekintetében is. Új migrációs kényszerekkel kell szembenézni. A párizsi konferenciának új lendületet kell adnia a nemzetközi klímaösszefogáshoz. Felelős egyházi elvárások A német protestáns és katolikus vezetők nem csak hazájuk s nem csak a hívő emberek elvárásait fejezték ki nyilatkozatukban és felhívásukban: más vallások hívei és minden, felelősen gondolkodó, cselekvő ember a világon jó szívvel és mérlegelő értelemmel csatlakozhat hozzá. Olyan megállapodást várnak Párizstól, amely a nemzetközi jog alapján garantált vállalásokkal képes korlátozni a Föld felmelegedését. Ezért nagyon fontos a megújuló energiák minél szélesebb körű bevezetése. Olyan közösen elfogadott mechanizmusok létrehozása is kell ehhez, amelyek - nemzetközileg és az államokon belül is - felügyelnek a klímavédelmi előírások betartására. Csak így lehet elejét venni a több Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnek. A gazdag országok nagyobb mérvű áldozathozatalára lesz szükség, mivel a klímavédelemhez szükséges lépések finanszírozását a fejlődő vagy gyengén fejlett országok nem képesek tartósan biztosítani. Igen határozott előírások kellenek az üvegházhatás, illetve a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására. A klímaváltozástól leginkább fenyegetett régiókkal és lakosságukkal a nemzetek közösségének együttesen kell szolidárisnak lenniük. A nemzetközi előírásoknak szükséges tekintetbe venniük a nemzeti szuverenitásból adódó korlátokat, illetve a klímavédelemben nyújtott teljesítmény eltéréseit. A természeti kihívások okozta nehézségeket nem lenne szerencsés még a nemzetek közötti ellentétek növelésével is súlyosbítani! Differenciált felelősséggel A német dokumentum használja a differenciáltfelelősség fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az egyes nemzetek és a nemzetek közössége között a klímavédelemben mutatkozó teljesítménykülönbségeket két- és sokoldalú együttműködésekkel kell áthidalni. Ebből a szempontból is hasznos, hogy a német nyilatkozat emlékeztet Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájára, melyben az egyházfő figyelmezteti a hívőket saját felelősségükre és arra, hogy nélkülözhetetlen az egyéni hozzájárulásuk a klímavédelemhez - takarékos és józan életmóddal. Idézi az irat a német protestánsok korábbi állásfoglalásait is. Ezekben a teremtett világ megőrzésével kapcsolatban a társadalmi cselekvés és a személyes életstílus együttműködésének fontosságára is felhívják a figyelmet. Imádkozzatok Párizsért és a klímazarándokokért! Nyilvánvalóan nagy a vonzereje Párizsnak ezekben a kora ádventi napokban. Szeptember eleje óta Európa számos vidékéről megindult ide egy kontinentális méretű „klímazarándoklat” Sok ezren vesznek részt benne Európa minden részéről. Az imával, klímameditációkkal egybekötött spirituális zarándoklatok C0P21-CMP11 PARIS 2015 UN CLIMATE CHANGE CONFERENCE résztvevőinek józanságáról így beszélt az egyik résztvevő: „Jóllehet csak kis csoportot képezünk az emberiség többmilliárdnyi lakosságához képest, zarándoklatunkkal mégis, a merényletek sötét árnyékai ellenére is az ígéret és a remény jeleit mutatjuk fel, mert bízunk a nemzetközi klímaösszefogás és a párizsi megállapodások eredményességében!” A mára kialakult franciaországi és nemzetközi migrációs helyzet sokak számára nem tette lehetővé, hogy zarándoklatuk záró szakaszát megtegyék. Ennek ellenére igyekeztek ők is ott lenni december 3-án a francia ajkú világ katolikus központjában, a párizsi Notre-Dame-székesegyházban tartandó ökumenikus klíma-istentiszteleten. Most különösképpen is felerősödik az üzenete annak az imafelhívásnak, amelyet a nemrég elkövetett párizsi terrortámadások napján pillanatok alatt szétrepített a világháló: „Imádkozzatok Párizsért!” Tegyük hozzá: a klímavilágcsúcsért, Földünkért, jövőnkért! Ahogyan akkor, november 13-án és azután is tettük. A fény kijelölt útján ádventi reménnyel Jó, nagyon jó, hogy napjainkban, 2015 ádventjében újra felhangzik az evangélium: „Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben" (Jn 12,46) - visszhangzik ma is az ézsaiási ige, amelyet Máté is felelevenített evangéliuma elején: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog!’ (Ézs 9,1 - Mt 4,16) Párizsban a klímacsúcson, a Notre- Dame-ban s mindenütt, ahol a sötét terrorerőkkel szemben megszületik immáron sokadszor és újra a belső kiáltás: „Résister!” Álljatok ellen a gonosznak, s az elszalad tőletek! - ahogyan ezt a harmincnyolc évre bebörtönzött, nagyszerű francia református hugenotta, hívő nő, Marie Durant (1711-1776) megfogalmazta a vallási türelmetlenséggel szemben. Bárcsak ezen az ádventen szülőföldjén meg Magyarhonban, Erdélyben és Németországban és mindenütt eszébe jutna ez sokaknak ádvent nagy felhívásaként! Résister! Álljunk ellen az önzésnek, a hitetlenségnek, a félelemkeltésnek, a brutalitásnak, a vallási visszaélésnek, az önigazoló tébolynak, a hamis híreszteléseknek, s mondjuk újra és újra: Világosság ragyog fel a sötétben ülőknek, csak bízzatok, és álljatok ellen a sötétségnek! Résister - mert jön Jézus, a Király, jön karácsony, s a fény útját nem lehet fegyverekkel, sem ISIS-szel, sem Boko Harammal feltartóztatni. Legfeljebb annyi történik - de ez megtörténik -, hogy a fényben kiderül, mekkora az árnyékuk a gyilkos fegyvereknek. De a fényt nem lehet lelőni, meggyilkolni! Résister! - s akkor lesz kicsiben és nagyban is győzelem: victoire! Eredményes klímavilágcsúcsot, Párizs! ■ Dr. Békefy Lajos
